Kezdőlap / Állatok / Halak / Az Amur és a Fehér busa

Az Amur és a Fehér busa

Amur Ctenopharyngodon idella
Jegyei: teste erősen megnyúlt, a fejes domolykóéra emlékeztet, orra tömpe, az orrnyílások között kivágott. Szája középállású, bajuszszálai nincsenek. Hasoldala lekerekített. Pikkelyei nagyok, 42-45 az oldalvonal mentén; az oldalvonal alatt 5, a fejes domolykónál csak 3-4 pikkelysor van. Hátúszója 10, farok alatti úszója 11 sugárral, az első 3 sugár osztatlanul ízelt. Garatfogai kétsorosak, a széleiken rézsút lecsiszoltak, oldalról összenyomottak és fűrészszerűen bemetszettek, (1)2.(4)5-5(4).2. Színezete: háta a sötétzöldtől a zöldesfeketéig; oldalai világosabbak, zöldesek; hasa fehéres. Pikkelyei sötéten szegettek (hálós mintázat). Testhossza: max. kb. 120 cm. Élőhelye: Kína síkvidékeinek nyugodt, mély folyói és tavai (optimális vízhőmérséklet 22-26 ‘C); eredeti elterjedési területe ma már alig állapítható meg, hiszen Kínában már a 10. századtól telepítették.1963-84-ben került hazánkba, 1965-ben Németországba. Ma Európában széltében elterjedt. Életmódja: melegkedvelő faj, de elviseli az alacsonyabb hőmérsékletet is. A Jangceban 4-5 évesen ivarérett (hidegebb vizekben 6-8 évesen). Kavicsos medrű, erösen áramlóvizekben ívik; a kelési idő 32-40 óra (27-29 °C-on). A fiatal halak eleinte apró állatokat esznek; ha már 6-10 cm hosszúak, a növényi táplálékra térnek át, bélcsatornájuk 2-2,5-szerese lesz a test hosszának.

Fehér busa Hypophthalmichthys molitrix
Jegyei: teste nyújtott, oldalról lapított, háta kissé magas, feje széles, csúcsos. Szája felső állású, bajuszszálai nincsenek, szájrése csaknem merőleges. Szemei kicsinyek, a fej középvonala alatt helyezkednek el. Hasoldala a kopoltyúnyílástól a farok alatti úszó kezdetéig terjedő ívelt élt képez. Pikkelyei kicsinyek, 110-124 az oldalvonal mentén. Hátúszója 11-15, farok alatti úszója 14-17 sugárral, az első 2-3 sugár gyengén elcsontosodott. Garatfogai egysorosak, 4-4. Színezete: háta sötét, oldalai és a hasoldal a fiataloknál (1-3 nyaras) ezüstszínű, az öregebbeké ólomszürke. Testhossza: max. 100 cm. Élőhelye: meleg vizű, mély folyók, Kínában és az Amur vízrendszerében. Hazánkban az 1963-ban behozott példányokat mesterségesen szaporították, de 1973 óta a Tiszában ritkán természetes úton is szaporodik. A betelepítések révén ma Közép- és Kelet-Európában elterjedt. Életmódja: hazájukban a folyókból a nyári áradáskor visszamaradt kiöntésekbe vonulnak, ahonnét ősszel térnek vissza. A nyári hónapokban ívnak (23-24 “C), ikráik (nőstényenként 500 000-ig) szabadon sodródnak a vízben. Az ivadék eleinte állati planktonnal táplálkozik. Kb. 5-10 cm-esek, amikor áttérnek a növényi planktonra, ehhez a bélcsatornájuk a testhossz 6-7-szeresére növekszik.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Carp fishing avagy mi kerüljön a horogra

A igazán elterjedt az édesvízi halfajok között a ponty. Eredeti élőhelye az alföldi jellegű, nyáron …

Hozzászólás