Kezdőlap / Társadalom / A dél-amerikai esőerdők népei ma

A dél-amerikai esőerdők népei ma

Napjainkban is élnek természeti népek a dél-amerikai esőerdőkben, jóllehet nem teljesen érintetlenül a civilizációtól. Nem ágyékkötőben járnak már, hanem nyugati ruhákban, fémedényeket és konyhai eszközöket használnak. Kézműves árut készítenek a turisták számára, míg mások a városba járnak vásárolni és eladni a portékát. Alig van már olyan természeti nép, amelyik az élelmet a hagyományos módon szerzi, vadászattal vagy gyűjtögetéssel. Majdnem mindannyian földet művelnek, a vadászat, halászat és gyűjtögetés csak kiegészítésként fordul elő. A családoknak általában két telkük van – az egyik kis kert változatos konyhakerti növényekkel, illetve egy nagyobb ültetvény banánnal, rizzsel vagy maniókával beültetve. Az ültetvényt irtásos égetéses módszerrel hozzák létre, ami akkor, ha a hagyományos módon történik, nem káros az erdőre nézve.
Ma már szinte egy erdei indián csoport sem él teljesen hagyományos módon, talán az Amazonas-medence néhány apró törzsét leszámítva. Ezek egyikét, a tageri népet erősen fenyegetik az ecuadori olajvállalkozók. Helyzetük nagy összetűzést váltott ki a környezetvédők, az emberjogi aktivisták, a kormány és az olajcégek között.
Az összes esőerdei vidék között az amerikai őslakók társadalmi mozgósítása érte el a legnagyobb szervezettségi fokot. Etnikus szervezeteket hoztak létre, ezzel védve magukat, kultúrájukat és erdeiket. Az amerikai indiánok a földjük fölötti hosszú és nehéz küzdelem elé néztek, ma ezek a szervezetek tartják figyelemmel a behatolókat. Fakitermelők például gyakran keresztülmennek területeiken mahagónifa után kutatva, aminek pedig kivágása illegális.
Az őslakók harcát a betolakodókkal a yanomani törzs sorsa is mintázza. A yanomanik egy Franciaországnyi területet népesítettek be Brazília északi részén és Dél-Venezuelában. Virtuális elszigeteltségben éltek 192o után, amikor antropológusok először írtak róluk, egészen az 197o-es évekig, amikor is aranybányászok özönlötték el a vidéket. A bányászok magukkal hozták betegségeiket, mint a himlőt, a tuberkulózist, az influenzát, a maláriát, a yanomanik pedig nem voltak védettek ezekkel szemben, így sokan nem élték túl őket. 197O körül húszezren lehettek, 1997-ben viszont már csak kilencezren. A yanomanik és az aranybányászok közötti összetűzések gyakran halállal végződtek, utóbbiak odáig jutottak, hogy higannyal mérgezték meg a folyókat, az állatokat és a yanomanikat magukat is. A kormány az utóbbi években lépéseket tett az aranybányászok távol tartására.
Idővel Brazília is felismeri az őslakók jogát a földhöz, amelyen élnek. Tervezik, hogy több földterületet is visszajuttatnak a természeti népek tulajdonába.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A szamburu népcsoport

A szamburu népcsoport az egyenlítő környékén él Kenya területén, a maszájok rokonainak mondják őket. Félnomád …

Hozzászólás