LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Háromtüskés pikó Gasterosteus aculeatus
Jegyei: teste nyújtott, oldalról lapított, orra hegyes, szájnyílása kicsi, végállású. Hátán 2-5 (többnyire 3) különálló, mozgatható csonttüske van.Hasúszói erős tüskékké alakultak. Feje és teste pikkelyek nélküli, csak a teljes oldalvonal mentén van egy csontlapocskák alkotta sor, amely ékszerűen a faroknyélre terjed (2 forma – pajzsok a teljes oldalvonal mentén: f. trachurus, pajzsok csak a mell oldalain: f. leiurus). Színezete: háta a kékesszürkétől az olajzöldig, oldalai rézszínűek, hasa fehéres. Ívás idején a hím háta kékeszöld, torka és melle vörös, írisze ezüstöskéken csillog, hát- és farok alatti úszója sötét. Testhossza: 5-8 cm, a tengeri vándorformák max. 11 cm-ig. Élőhelye: Európa tengerparti és partközeli édesvizeiben széltében elterjedt. Hazánkban a század elejétől jelezték (Lágymányosi-tó). Az első bizonyító példányt 1956-ban Budapestnél fogták. Ma már a Duna mentén többfelé tömegesen előfordul. Életmódja: március és július között ívik. A tengeri vándorformák a parti zónából az édesvízbe vonulnak. A hím növényi rostokból fészket készít a talajon; ezután nőstényt űz oda (néha többet is egymás után), amelyek a fészekbe ikráznak (kb. 90-450 ikra nőstényenként). A hím őrzi és szellőzteti az ikrákat és a kikelő ivadékokat. Táp/á/éka: férgek, apró rákok, rovarlárvák, halikra és ivadék.
Kilenctüskés pikó Pungitius pungitius
Jegyei: teste erősen nyújtott, karcsú, oldalról lapított, orra hegyes, szájnyílása kicsi, végállású. Hátán 7-12 (többnyire 9-10) különálló, mozgatható csonttüske van. Farokúszója lekerekített. Feje és teste pikkelyek nélküli, csak a faroknyélen van a teljesen kifejlett oldalvonal mentén kb. 10, gyengén ék alakba rendeződött csontlemezke. Színezete: háta sötét, a barnásszürkétől a zöldesszürkéig; oldala világosabb, gyenge fémfénnyel; hasa a fehérestől a sárgászöldig. Háta és oldalai sötét keresztsávokkal. Ívás idején a hím torka és melle fekete; hasúszói narancsszínűek, világoskék tüskés sugárral. Az öregebb hímek gyakran teljesen feketék, sötét hát- és farok alatti úszóval. Testhossza: 5-7 cm, max. 9 cm. Élőhelye: dús növényzetű sekély tavak és vizesárkok, helyenként a sekélyebb brakkvízben is él; elterjedése csaknem cirkumpoláris, az északi félteke hideg és mérsékelt öve, Európában a Pireneusoktól, az Alpoktól és a Balkántól északra, Nyugat-Franciaországtól, Írországtól és Angliától az Északi- és Balti-tenger vidékén át a Fehér-tengerig. Életmódja: többnyire a talaj közelében tartózkodik, nem vándorol. Április-augusztusban ívik. A hím a talaj fölött, a vízinövények közé építi a fészket. A kelési idő 10-20 nap. Tápláléka: apró rákok (pl. kandicsrákok), halikra és ivadék.