LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Schopenhauer (1823-ban), a nagy német filozófus, aki sajátos tervet dolgozott ki a házasság megreformálására. Abból kiindulva, hogy a monogámia úgyis csak látszólagos, hiszen mindig szükség volt ágyasokra vagy prostituáltakra, egy szabályozott és nyílt poligámia bevezetését javasolja. Elképzelése szerint, mivel egy fiatal nőnek egy férfi nem elég, két férfival kellene házasságra lépnie; később pedig, amikor az asszony már kissé „elvirágzott”, a két férfi egy újabb fiatal nőt vonna be a házasságba – így mindenki jól járna.
A múlt század első felében tudományosan megalapozott házasságkritikáról még nem beszélhetünk. Néhány filozófustól72 eltekintve inkább csak írók foglalkoztak vele, pl. Balzac, aki könyvet írt a házasság fiziológiájáról, vagy Stendhal, aki egykönyvnyi esszét írt a szerelemről, vagy George Sand, aki több regényben fejtette ki azt a véleményét, hogy a házasság gyűlöletes intézmény, amelyet meg kell szüntetni. A házasságellenes eszmék nagy támogatóra találtak az ekkortájt alakuló nőmozgalomban. Maga Mary Wollstonecraft, a nőmozgalom egyik legelső, neves előharcosa is fellépett a hagyományos házasság ellen, mert abban a nő mintegy a férfi tulajdonába kerül.
A házasságkritika tudományos megalapozása szempontjából a legfontosabb esemény a marxizmus jelentkezése volt. Már a Kommunista Kiáltvány (1848) szembeállította egymással a polgári és a proletár házasságot, hangsúlyozva, hogy a proletárnak „feleségéhez és gyermekeihez való viszonya teljesen elüt a polgári családi viszonytól”. Marx szerint az egyéni vonzalom a házasságkötésben csak ott érvényesülhet, ahol nincs magántulajdon, s így az anyagi érdek nem játszik szerepet. A polgári házasságban „a pénz és az unalom az összekötő kapocs”. Engels még többet foglalkozott a házassággal és a nemek viszonyának alakulásával (különösen A család, a magántulajdon és az állam eredete c. művében). Kimutatta, hogy a patriarchális jellegű polgári monogámiát fel kell váltania a nemek egyenrangúságán és a kölcsönös szerelmen alapuló, szabad kapcsolatnak. A kommunizmus – írta Engels -„megsemmisíti a mostani házasság két alapját, a nőnek a férfitől és a gyermeknek a szülőktől való, magántulajdonon alapuló függését”.
