Kezdőlap / Tudomány / A hieroglifák megfejtése

A hieroglifák megfejtése

Az egyiptomi írás sokáig rejtély volt még a nyelvészek számára is. Már a 15. század óta próbálkoztak a megfejtésével, de eredmény nélkül, mivel az írás jeleket képírásként próbálták értelmezni. Azt gondolták, hogy minden egyes jel egy bizonyos szót, vagy kifejezést jelent.
A hieroglifák mellett, az egyiptomiak a hieratikus írást is használták, melynek sokkal nagyobb szerepe volt a hétköznapi életben, hiszen ez a hieroglifák leegyszerűsített folyóírása volt. Később megjelenik a démotikus írás is, melyet főként a közigazgatási írásokban alkalmaztak.
A valóság azonban egy kicsit másként fest: a hieroglif írás úgynevezett hangírás, olyan mássalhangzós írás, mely képszerű jeleket alkalmaz.
Erre a megfejtésre egészen 1822-ig várnia kellett a tudós társadalomnak, amikor is a francia származású Francois Champollion a rosette-i kő alapján értelmet adott a fura jeleknek.
A rosette-i követ 1799-ben találták meg Napóleon egyiptomi hadjárata során, árokásás közben. A fekete bazaltból készült kő különlegessége abban rejlik, hogy ugyanazt a szöveget írták rá hieroglifákkal, démotikus írással és görögül. Mivel a görög szöveg lefordítása nem okozott nehézséget, így megtudta, hogy a táblán Ptolemaiosz király dicsőítését olvashatjuk. Illetve, ami még fontosabb, azt is rávésték, hogy a másik két írás azonos tartalommal bír, mint a görög.
Kezdésként megállapította, hogy ha a hieroglifák alkalmasak idegen eredetű nevek jelölésére, mint például a Ptolemaiosz, akkor a képek nem egyszerűen csak bizonyos dolgokat, szavakat jelentenek, hanem jelenként egy-egy hangot is. Ebből kiindulva már meg tudott határozni néhány szabályszerűséget, és sikerült más szavakat is elolvasnia.
1832-ben bekövetkezett haláláig számos feliratot fejtett meg ezzel a módszerrel.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

A kullancsról

A kullancsnak szerte a világon közel 800 faját ismerjük. Kis hazánkban eddig 42 féle fordult …

Hozzászólás