LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A jelzálog alapú hitel általános értelemben azt jelenti, hogy a hitel felvevője, vagyis a hiteladós valamilyen aktíva – általában ingatlan – tulajdonjogát, illetve annak megszerzési esélyét törvényes megállapodás keretében átruházza a tőkefinanszírozóra. Ez a megállapodás általában a kölcsönszerződés része és közjegyzői hitelesítéssel is megerősítést nyer.
Jelzálog alapú hitelezés estén az adós a megállapodásban meghatározott módon megőrzi az adott aktíva feletti rendelkezési jogot az adott vállalkozás működőképességének, a fizetőképesség fennmaradásának érdekében.
Az ingatlan a felvett hitel tényleges és elsődleges fedezete (biztosítéka és garanciája), így nem fizetés esetén az adott ingatlan a hitelnyújtó birtokába, vagy rendelkezési jogkörébe kerül. A hitelnyújtó ebben az adott aktíva értékesítése útján tud a kihelyezett tőkéjéhez és annak kamataihoz hozzájutni, így a birtokba vétel rövidebb, vagy hosszabb – általában maximum három éven belüli – értékesítést jelent.
A hitelintézetek a kölcsönnyújtás során szigorú fedezetértékelési rendet érvényesítenek. A hosszú lejáratú hitelkihelyezéseiknél – az egyéb fedezeti elemek között – sok esetben fogadnak el fedezetként forgalomképes, értékes és jelzálogjoggal terhelhető ingatlanokat.
A bankra jellemző fedezetértékelési eljárás szerint meghatározzák annak fedezeti értékét, és jellemzően be is hegyeztetik az ingatlanra a jelzálogjogukat. Különösen fontos ez a hosszú lejáratú kihelyezéseiknél, amikor az ügyfél üzleti tevékenysége, annak piaci potenciálja jelentősen változhat. Emiatt a jelzáloggal nem terhelhető fedezeti elemek mellett a fedezetek összértékében nagyobb jelentősége van a tartósan értékálló vagyoni, illetve ingatlan elemeknek.
