Kezdőlap / Otthon és család / Kertészkedés / A komposztáló anyagok

A komposztáló anyagok

Minden egészséges növényi rész, a nem virágos gyomok, a fű, a lomb, a szalma, a trágyafélék és más növényi és állati eredetű szerves anyagok komposztálhatók.
A gyümölcsfák, sövények nyesedékét aprítsuk fel, és tegyük a komposzthalomba, ne égessük el!
A konyhából is hordjunk minden szerves anyagot a komposztra, kivéve azokat, amelyeket állatok takarmányozására is fel tudunk használni. Komposztálható a porszívózsák tartalma, a filteres tea maradéka, sőt maga a papír is.
A helyes arányban adagolt komposztálandó anyagot alaposan keverjük össze!
Segítségek a komposztprizmában
A szerves anyagok komposztálódásához majdnem minden talajban élő állat és mikroorganizmus hozzájárul. Ezek tulajdonképpen a biogazda segítségei a számára oly fontos komposztföld előállításában.
Különös figyelmet érdemel ezek közt is a giliszta. Ha az összegyűjtött gilisztákat a frissen összerakott komposztba tesszük, siettetjük az érlelődést.
A komposztprizma
A szerves anyagok komposztálásának legegyszerűbb módja a prizmás eljárás. A prizma 1 m széles, 1 m magas és legalább 1,5 m hosszú legyen! Rétegenként hordjuk fel az összegyűjtött anyagot, s az egyes rétegek közé a jó levegőzés elősegítésére mindig egy-egy vékony réteg szalmát tegyünk, amit szaruforgáccsal, vérliszttel vagy más természetes szerves trágyával hintsünk meg! Minden 20 cm-nyi nyersanyagot vékonyan szórjunk meg mésszel! A prizma tetején alakítsunk ki barázdát, hogy az egész anyagot folyamatosan tudjuk öntözni. A komposzt
prizma ne legyen vizes, de mindig nedvesnek kell lennie! A prizmát 10-12 hetente rakjuk át. Ilyenkor a legfelső réteg legalulra jut, s ismét kell közé rétegeznünk szalmát, hogy több levegő érje a komposzthalmot. Amíg egy ilyen prizma földdé érik, három alkalommal át kell rétegeznünk !

Ezt mindenképpen olvasd el!

Őszi munkák a kertünkben

Aki kertészkedéssel foglalkozik, tudja, hogy az ősz legalább annyi munkát ad a hobbikertésznek, mint a …

Leave a Reply