LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A magyar sportló kialakulásának ideje a 20. századra tehető, így méltán nevezhetjük a legfiatalabb magyar lófajtának. Kitenyésztésekor már nem a jó katona-, vagy mezőgazdasági ló elérése volt a cél, hanem a modern sportok kiszolgálása egy ideális fajtával.
A fajta lóállománya nem köthető egyetlen településhez, vagy méneshez sem. A tenyésztés az ország különböző részein élő egyedeken alapul. A fajta felügyelő szervezete az 1990 óta működő Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete. A Magyar sportló alapja a mezőhegyesi állomány és a rádiházi Magyar félvér lovak, de emellett fontos szerepet játszottak a bólyi ménes Hannoveri egyedei is. Fedeztették továbbá az állományt holsteini, hannoveri, francia és holland ménekkel is, de szinte az összes híres európai vérvonal fellelhető a fajtában.
Magyar sportlóból ma körülbelül 2000 tenyészkancát és 200 fedezőmént tartanak számon, de ezeknek nagy része magánytulajdonban van, állami tulajdont csupán a fedezőmének egy része képez.
A Magyar sportló marmagassága 165-170 cm-ig terjed, minden alapszínben előfordulnak. Tömeges, nagytestű lovak, melyeket arányos, izmos test, nemes fej, középhosszú hát, jól ívelt nyak, szabályos, lábszerkezet és gömbölyű far jellemez. Elegáns megjelenésű, intelligens lovak, általában jó ugróképesség és tanulékonyság jellemzi őket.
Ahogy a nevében is olvasható, elsősorban sport célra használhatóak. A legtöbb egyed díjugratásban versenyzik, köszönhetően a jellemzően jó ugróképességnek. Emellett egyes példányok díjlovaglásban is jól teljesítenek, de még a lovastusában is találkozhatunk Magyar sportlovakkal. Hátasló főként, ezért fogatban ritkán látni őket, mindazonáltal előfordul, hogy fogathajtásban is eredményesek.
