LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A misztériumiskolákban nemcsak sokféle művészeti ágat tanítottak, hanem különböző tudományokat is, mindenekelőtt földrajzot, csillagászatot, kémiát, élettant, geológiát, meteorológiát és zenét is, valamint az építészet művészetét, amelynek halhatatlan emlékei többek között a görög templomok. A misztériumokban azt tanították, hogy a tudományokat az okaik, és nem a hatásuk szempontjából kell megérteni. A misztériumokban tanított geológia nemcsak a már leírt földrajz tanulmányozását jelentette, hanem közvetítette azt a tudást is, amely révén érthetővé váltak a földrészek periodikus emelkedésének és süllyedésének, valamint az emberi fajok történetében ciklikusan visszatérő eseményeknek az összefüggései is. A meteorológia pedig nemcsak a szelek és az esők áramlásával foglalkozott, hanem egyben a Naprendszer minden részéről kiáradó életenergiák tanulmányozását is jelentette.
Az asztrológiára is tisztelettel tekintettek, és az olyan országokban, mint például Káldeában, Egyiptomban, Mexikóban és Peruban, Walesben, Izlandon és Indiában mélyen spirituálisnak tartották. A Nap és a bolygók emberekre gyakorolt hatását a planetáris és szoláris életenergiák kölcsönhatásának tekintették.
A hatalmas ciklikus események előrejelzésének a tudományát nemcsak Indiában ismerték a legkisebb részletekbe menően, hanem a régi Káldeában is. Ennek az országnak a modern képviselői már mintegy négy-ötezer évvel ezelőtt is a legfőbb misztériumnak tekintették az ősi asztrológiát. A híres cikkurat, vagy a hatalmas babilóniai torony egyértelműen tanúskodik a hétfelé planetáris befolyásról, és annak hatásairól. A hét szféra jelképeként minden emeletet más színűre festettek, és mindegyik a hét szent bolygó egyikét szimbolizálta. A cikkurat csúcsán egy szent ereklyetartót helyeztek el, amelyben gyakran egy asztal vagy egy aranyból készült fekhely állt. Ami tehát a köznép számára mindössze csillagászati megfigyelőállomásnak tűnt, valójában az asztrológia titkos iskolaközpontjait jelentette.
