A pánikbetegség

A pánikbetegség a szorongásos betegségek csoportjába sorolt betegség. Gyakran fóbiákkal párosul. Alapjai az úgynevezett pánikroham, intenzív félelmi állapottal, amely rendszerint fenyegető megsemmisülés érzéssel társul, vagyis halálfélelemmel. Ez a betegség 1980 óta ismert. A rohamok kifejlődéséhez nagy általánosságban tíz percnél kevesebb idő is elég és gyakran kíséri félelemmel kevert szorongás, intenzív menekülési vágy. 20-30 perc elteltével akár teljesen megszűnhet. A fenti főtüneten kívül még több tünet jelenléte szükséges ahhoz, hogy pánikrohamot diagnosztizáljunk. A női pánikbetegek aránya magasabb, mint a férfiaké, kb. 2-4%-kal gyakrabban fordul elő. Előfordulása világszerte rohamosan nő. A magyar a férfiak 2%-a, nők 7%-a szenved benne, ezt több százezer fő is lehet.

Okai lehetnek biológiai, genetikai vagy pszichológiai is.
A tünetei különfélék lehetnek, a főbb tüneteken kívül előfordulhat fulladás vagy légszomj, szúró mellkasi fájdalom, rendkívül gyors szívdobogás, hányinger, émelygés, hasi fájdalom, zsibbadás, reszketés, remegés, ájulás, bizonytalanság, szédülés, izzadás, rémület, rettegés, sírás, halálfélelem.
Ahhoz, hogy pánikbetegségről beszéljünk, egy hónap alatt legkevesebb 3-4 pánikrohamot kell átélnie a betegnek.

A pánikbetegség kezeléséhez történhet gyógyszerek szedésével vagy feltáró pszichoterápiával, amelynek célja, hogy a beteg szorongását kontrollálni tudja.
A pszichoterápiával felfedhetjük az előidéző problémákat.
A pánik a legtöbb esetben valamilyen megrázkódtatáshoz köthető, ez okozza később a szorongásos problémákat. A terápia jelentősen sok időt igényel, továbbá fontos a páciens gyógyulni akarása is a sikerhez.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Vérszegénység- anaemia

A vérszegénység nem azt jelenti, hogy kevesebb vérünk van, hanem azt, hogy a vér oxigénellátó …

3 hozzászólás

  1. Tetszik a cikk, főleg mert napjainkban sokan küzdenek ezzel a betegséggel! Főleg a létbizonytalanság miatt… Aktuális téma!

  2. Kedves Cikkíró!
    Valóban növekszik a pánikbetegek aránya. Szerintem nagy mértékben függ a genetikától, és utána sorolnám a létbizonytalanságot.
    A pánikbetegség nem gyógyítható, csak enyhíteni lehet gyógyszeres kezeléssel és pszichológussal, és nagyon sokféle pánikbetegség van ma Magyarországon. A pánikbetegnek élete végéig gyógyszerre van szüksége. A rohamok változnak, hol gyengébbek, hol erősebbek, és ez a rendszeres gyógyszerszedéssel sem változnak.
    Véleményem szerint a családban/környezetében történt változások miatt alakul így, de végleges gyógyulásra nem számíthat az illető. Korábban sokkal jobbak voltak az eredmények a rendszeres gyógyszerszedéstől, de a mai létbizonytalanság, munkanélküliség növeli a pánikbetegek arányát. Aki például nem megy le az X.-dik emeletről, mondjuk azért, mert nincs munkája hónapok óta, tehát, nincs miért lemenni, azoknál fokozódik ez a hajlam, mert egy idő után már fél vagy akár képtelen egyedül közlekedni. Ez is hozzájárul a betegségéhez. Nagyon nehéz és igen hosszadalmas a kezelése, türelmes pszichológussal is nehéz meggyógyulni az ilyen típusú embernek, még gyógyszerek segítségével is.
    Borzasztó dolog, ha valaki mondjuk kap egy állásajánlatot Budán és Pesten lakik, lehetséges, hogy amiatt nem tudja elvállalni a munkát, mert át kell mennie egy hídon, és esetleg emiatt képtelen elvállalni a munkát. Van, aki annyira fél a betegségtől, hogy attól lesz pánikbeteg.
    Régebben az ilyen típusú betegségben szenvedőket leszázalékolták, mert sem autóban, sem villamoson, pláne saját maga által vezetett autóban sem tudott közlekedni. Manapság, ez állítólag nem betegség, de a statisztikai adatok azt mutatják ki, hogy például, akinél gyerekkorában hiperaktivitást véltek felfedezni, azok között több a pánikbeteg, ami még később megnyilvánulhat drogfüggőségben, játékszenvedélyben, alkoholizmusban.
    Jelenleg Hollandiában végzik ezt a kutatást oly módon, hogy világszerte begyűjtenek különböző kórházak pszichiátriáiról nyálmintát, ehhez ki kell tölteni egy tesztlapot, és ennek alapján kutatják a hiperaktivitás okait. Aki már gyermekkorában pszichiátriai kezelésre szorult – még Magyarországon is – akár az 60-70-es években, azoknál nagy valószínűséggel családi problémák okozzák ezt a betegséget. Ezen összefüggéseket vizsgálják most Hollandiában. Magyarországról is vittek ki ilyen nyálmintákat és tesztlapokat, melyeket anonimként kezelnek. A kutatás eredményeiről azonban csak 1-2 év múlva kaphatunk értékelhető adatokat.
    Tehát én úgy gondolom, hogy ez nemcsak genetika, hanem a mai bizonytalan lét nagyban hozzájárul ehhez a betegséghez, ezért növekszik a hiperaktív gyerekek száma. Természetesen úgy vélem, nagyban hozzájárul, hogy 1-2-3-4-5 éves gyerekek rendszeresen fogyasztanak cólát, vagy energiaitalt, amelyek szintén hiperaktivitást okoznak. Sajnálatos, hogy a gyártó cégnek csak a haszon a lényeg, a következményekkel nem számolnak sem ők, sem az ország, mert magas adóbevételt kapnak a cégtől. A mostani világválság ezt még inkább fokozza.
    Vannak Budapesten olyan megállók, ahol nemhogy egészségtelen szénsavas üdítőitalt nem lehet kapni, de az ottani automatában kizárólag energiaital kapható. Sem szénsavas, sem anélküli ásványvíz nincs. És a közelben még bolt sincs. Tehát a mostani nagy melegben, ha valaki megszomjazik, kénytelen megvenni 350 forintért azt, ami a lehető legkárosabb a szervezetére (még felnőttnek is)!
    Azzal nem számol senki, hogy később milyen hatással lesz ez a sok mű-ital a szervezetre, vagy ami még rosszabb az energiaitalnak nevezett egészségromboló, egészségkárosító, szív- és érrendszerre ható energiaital. Mert később, ha megbetegszik az illető, rendszeres patika-vásárló lesz belőle. Sajnos így, ezen a gyógyszergyárak gazdagodnak, ezért úgy gondolom, hogy a családoknak, gyermekeseknek kellene nyugodt életet biztosítani. Emellett felvilágosítani már a gyerekeket is az iskolában, a szülőket a szülői értekezleten, mert sajnos, nagyon sok szülőnek fogalma sincs “miért ilyen hiperaktív az én gyerekem”?
    A kiegyensúlyozottabb élettől, a létbiztonságtól kevesebb lenne a válás, kevesebb gyermek szenvedne, valamelyik szülőnek legalább a gyermek 6 éves koráig otthon kéne lenni, hogy a gyermek biztonságot és nyugalmat érezzen a környezetében. Talán kevesebb lenne a családon belüli erőszak is, ami az utóbbi 10-20 évben még Magyarországon is szaporodott. Szomorú számok ezek, de alátámasztják azok a tények, hogy olyan országokban, ahol az anya otthon maradhat gyermekével, tehát akár “háztartásbeli” lehet, ott kevesebb a hiperaktív gyermek, kevesebb az öngyilkosság és kevesebb a válás stb.
    És gyereknek ne adjanak sem cólát, sem enerigaitalt, mert ezek még 18 éves kor után sem egészségesek.
    Sajnos, a mai Magyarországon azért “állnak sorba” az emberek a gyógyszertárakban, hogy minél előbb meghaljanak. Mert mindenféle vitamin- és egyéb (reklámozott) terméket megvesznek anélkül, hogy tudnák, melyik vitamin mikor hatásos, mikor, mennyi idő alatt halmozódik fel a szervezetben annyira, hogy akár káros is lehet. A napi vitaminfogyasztást senkinek sem ajánlom. Ha valaki rendszeresen és változatosan étkezik, valamint gyümölcsöt is fogyaszt, annak nincs szüksége gyógyszertári tablettákra.
    Visszatérve a kezdő mondatokra, a pszichiátriai, pánikbetegség mindenképp összefügg az életmóddal, étkezéssel és a családi körülményekkel. Hát erre kellene figyelni!
    Tudom, nehéz, de próbáljuk meg, hátha a következő generáció nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb és mű-vitaminmentesebben tud majd élni.

Hozzászólás