Kezdőlap / Művészet és kuktúra / A Pécsi Nemzeti Színház és Balett az 1960-as évektől

A Pécsi Nemzeti Színház és Balett az 1960-as évektől

Téri Tibor az 1960-as bemutatóra társakat is hívott maga mellé, így Lőrincz Györgyöt, aki az akkori Balett intézet igazgatója volt és színpadra vitte Debbusy-től Egy faun délutánját, Téri Casella A korsó című egyfelvonásosát. Valamint ekkor hívta meg Eck Imrét is, aki Kabalevszkijtől a Komédiásokat koreografálta.
A Pécsi Balett hivatalosan 1960-ban alakult, Magyarország első, európai hírű modern balett együttese lett. Táncnyelvét Eck Imre a klasszikus balett alapjain nyugvó pantomim, a néptánc és egy sajátos gesztusnyelvből merítette. Együttesével méltán vívta ki országos- és nemzetközi sikereit.
Eck Imre lett végül is a Pécsi Balett tényleges megalapítója, majd 1960-69-ig a balett igazgatója, majd egészen 1992-ig művészeti vezetője és koreográfusa a társulatnak, ez nagyban meghatározta a társulat repertoárját. Műveiben mindig törekedett arra, hogy a kor problémáit vigye színpadra tánc formájában. Nyelvezete igen sajátos volt, szerepelt benne a jazztánc, az akrobatika, a pantomim és természetesen a klasszikus balett. Művei többnyire kisebb formátumúak voltak, szívesen alkalmazta kortárs zeneszerzők műveit is. A ’70-es években már a folklór is megjelent balettjeiben, hiszen nemcsak Pécsnek, a társulatnak, de az Operaháznak és a külföldi együtteseknek is készített koreográfiákat. Különféle díjakat is kapott, így Kossuth díjat és Liszt Ferenc- díjat, érdemes díjat 1970-ben és kiváló művész 1988-ban.
Az épületen helyet kaptak a kor kiemelkedő emberei, így Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, a kupolán Géniusz szobra látható, ezt Kiss György szobrászművész keltette életre.
A színház hivatalos megnyitójára 1895. október 5-én került sor fényes keretek között, ez fantasztikus eseménynek számított, az akkori Pécsi Napló külön kiadással készült az eseményre. A társulat a jeles alkalomból Erkel Ferenc Bánk bán című előadását adta elő, mely hatalmas sikert aratott. Az életveszélyessé vált színházat 1986-ban bezárták, az épület egészét érintő felújítás, csak 1991. júniusában ért véget. Így több szín megjelenítésére alkalmas forgószínpad, míg a színdaraboknál 4 részben süllyedő zenekari árkokat találunk, mellyel a művészi hatás is fokozható. Ezenkívül az új hang-, fény- és videó rendszer és a klimatizált nézőtér a modernkor és a nézők igényeit hivatott szolgálni.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Lakner bácsi gyermekszínháza

A gyermekszínház gyermekszereplőkkel működő budapesti színház. A gyermekszínház története az 1920-as évekre nyúlik vissza, a …

Leave a Reply