Kezdőlap / Társadalom / Történelem / A pestis és a patkányok

A pestis és a patkányok

A középkori nagy pestisjárványokat lehet. hogy nem is a patkányok terjesztették – erre a következtetésre jut Barney Sloane brit régész kutatásai után.
Sloane korábban kiaknázatlan források alapján megrajzolta az 1348-49-es londoni pestis terjedésének idővonalát. E szerint a pestis novemberben jelent meg először, és áprilisban tetőzött. Ez arra utal, hogy a fekete halál a téli hónapokban terjedt, amikor pedig sem a patkányok, sem a bolhák nem mutatnak túl nagy aktivitást. Véleménye szerint ha a rágcsálók olyan nagy szerepet játszottak volna a járvány terjedésében, akkor az télen megszűnt volna, nem hogy tovább terjed.
A londoni múzeum terepmunkát is végző régészeként Sloan úgy találta, hogy a város területén végzett ásatások nem mutatják nyomát patkányok tömeges elhullásának a pestis idején. Több tízezer ember meghalt – állítja Sloan -, és ha a patkányok okozták volna a járványt, akkor rágcsálótetemet is nagy számban kellene találni. Ezzel szemben nagyon kevés patkánycsontot találtak, ami gyanús.
A pánikba esett londoniak gyorsan végrendelkeztek, ami arra utal, hogy a pestis úgy terjedt, mint a tűz. Sok háztartásban az emberek a tünetek jelentkezése után órákon vagy napokon belül meghaltak, és örököseik hamarosan követték őket a sírba. Sloane szerint ilyen gyorsasággal a pestis csak emberről emberre terjedhetett, nem pedig bolhák és patkányok közvetítésével.
Sloane kutatási eredményei után felvetődött benne a kérdés, hogy valóban a bubópestis – amelyet egy Yersinia pestis nevű baktérium okoz – volt-e felelős Európa lakosságának megtizedelődéséért. Hozzá hasonlóan más kutatók is kifejezték már kételkedésüket, kiemelve, hogy a bubópestis főbb tünetei megegyeznek sok más, emberek között terjedő járványéira.
Sloane más, a londoni pestissel kapcsolatos adatot is megkérdőjelez. Azt mondja, London népessége hatvenezer fő körüli lehetett, és meg va róla győződve, hogy kilec hónap alatt 35 ezren halhattak meg – ami a népesség 60 százaléka, az egyébként gyakran emlegetett 35-45 százalékkal szemben.
Figyelme arra is kiterjedt, hogy a pestisnek a következő évtizedekben mennyire volt hatása az erkölcsre és a társadalomra. Mindenesetre a londoniak hozzáállása a halálhoz, temetéshez és a jótékonysághoz megváltozott. Az életben maradtak végrendeletei alapján többet áldoztak nemes jótékony célra, megkötötték, hogy szeretteik mellé legyenek temetve, és adakoztak olyan csoportok számára, mint a leprások, a bebörtönzöttek vagy a remeték.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Járványemlék Pest-Budán

A török uralom után szomorú képet mutatott Pest-Buda közegészségügyi helyzete. Az ostrom következtében a város …

Hozzászólás