Kezdőlap / Társadalom / Történelem / A szabadkőművesség és a katolikus egyház

A szabadkőművesség és a katolikus egyház

A szabadkőművesség és a Katolikus Egyház
A Nagy Francia Forradalom időszakától változik a pápai hozzáállás, VII. Piusz pápa 1814-ben szintén kiadott egy bullát, de ebben az egyházfő megbocsátással fordul a páholyok fele, az egyházhoz való visszatérésre biztatja őket, de a másik kezével elvesz, ugyanis megtiltja a szabadkőművességhez való csatlakozást, valamint a tevékenységben való közreműködést. Amikor 1846-ban IX. Piusz pápa ült Szent Péter székébe nyolc rendelkezést bocsát ki arra vonatkozólag, hogy veszedelmes dolog a szabadkőművesség. XIII. Leó pápa ennél is tovább merészkedett és a sátán szolgáinak nevezi őket, akik az egyház megsemmisítésére és az államhatalom megkaparintására törekednek. Ezek után a konszolidáció és a béke évtizedei következtek.
Majd a XX. században, XV. Benedek pápa uralkodása alatt lát napvilágot az új Egyházi Törvénykönyv, melynek tartalma szerint a szabadkőművesség egy szekta, tehát az abba való belépés különféle szankciókat von maga után.
Az 1968-70 között lezajlott tárgyalások következtében kinyilvánítják a szabadkőművesek függetlenségét, az emberiség sorsáért vállalt felelősségérzetet és kijelentik azt, hogy mivel a szabadkőművesség nem vallás, így ilyen irányú ambícióik sem lehetnek. A tárgyalásokat 1979-ben szakították meg, azóta sem folytatták. A jelenlegi Egyházi Törvénykönyv 1983-ban lépett hatályba, a szabadkőműveseket illetően osztja elődjei véleményét, tehát aki ennek a társaságnak tagja, az egyház által büntetendő. Azok a katolikusok, akik mégis a szabadkőművesség bármely páholyához tartoznak, nem vesznek részt az eucharisztiában és a szentáldozásban sem.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Járványemlék Pest-Budán

A török uralom után szomorú képet mutatott Pest-Buda közegészségügyi helyzete. Az ostrom következtében a város …

Hozzászólás