Kezdőlap / Társadalom / Történelem / A szabadkőművesség története Magyarországon

A szabadkőművesség története Magyarországon

Magyarországon az első páholy 1749-ben létesült Brassóban, ezt igen gyors tempóban követte a többi. A páholyok általában német, vagy lengyel fennhatóság alatt működtek, nyelvük a német, vagy latin volt. A legelső és egyben nagyobb terjedelmű nyelvemlék Barcsayi Ábrahámnak, Orczy Lőrincnek a nevéhez fűződik, ők Mária Terézia szolgálatában álltak, úgynevezett testőrírók voltak. Ebben az időben Bécsben szabadkőműveskedett még Born Ignác természettudós is, de hazánkban sem szűkölködtek a páholyok jelentős személyiségekben. Elég csak Kazinczy Ferencre, Széchényi Ferencre, vagy éppen Kármán Józsefre gondolni.
II. József már másképp gondolkodott, arra törekedett, hogy a szabadkőműveseket a saját szolgálatába állítsa, így ennek megfelelő rendeleteket hozott. 1795-ben azonban I. Ferenc nemcsak Magyarországon, hanem egész birodalmában betiltotta a szabadkőművességet.
Az 1848-as forradalom szabadabb légkörében ismét alakult páholy Magyarországon Thoma Mihály Ágoston kezdeményezésével, ebbe Kossuth Lajos is kérte felvételét, de az osztrák csapatok bevonulása ennek tényleges működését meggátolta. 1861-ben illegálisan működő páholy alakult Pesten, nevét Szent Istvánról kapta, léte jelentős volt, újraindította a magyarországi szabadkőművességet.
Ám a kiegyezést követően, 1868. februárjában a belügyminiszter engedélyezte a páholyok alakítását. A magyarországi szabadkőműves páholyok virágkora 1919-ig tartott, tagjai voltak többek között Ady Endre, Wekerle Sándor, Kosztolányi Dezső.
A szabadkőművesség érezhető súllyal jelen volt a dualizmus korában is, rengeteg jótékonysággal foglalkozó intézmény jött létre, a kor szellemi fejlődésére is hatást gyakorolt.
A tanácsköztársaság egyértelműen betiltotta a szabadkőművességet Magyarországon és nem változott Horthy Miklós uralkodása alatat sem. ’45-ben újra engedélyezték a működést, a Symbolikus Nagypáholy azonban csak öt éven át működött Benedek Marcell nagymester minden igyekezete ellenére, majd 1989-ben indult újra, csatlakozott az angolszász rendszerhez, reguláris formát öltve.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Járványemlék Pest-Budán

A török uralom után szomorú képet mutatott Pest-Buda közegészségügyi helyzete. Az ostrom következtében a város …

Hozzászólás