A szörtelenítés multja

Már az ókori Róma gazdag hölgyeinek és Kleopátrának nehéz eset volt, amikor szőrteleníteni akartak: gyantát, borral vagy repkénnyel kevert kátrányt, szamárzsírt, kecskeepét, vagy denevér – és kígyóvér kivonatot használtak arra, hogy eltávolítsák a nem kívánt szőrzetet. Az udvarhölgyek már a fényes egyiptomi kultúrában is szőrtelenítettek. Ráadásul egy napjainkban is igen felkapott módszert választottak: bio-szőrtelenítő “gyantát” készítettek, csupa természetes anyagból. Cukorból, mézből, citromléből készítettek főzetet. Az így kapott szőrtelenítő pasztát a szőrnövéssel ellenkező irányban felkenték a kívánt testrészre, majd a növekedéssel megegyező irányban tépték le. A természetes paszta további nagy előnye, hogy vízzel oldható volt, egyszerűen le tudták mosni a maradékot. Szőrtelenítés után a bőrfelületet különféle magvakból nyert olajokkal kezelték. Az első női borotvát a Gilette fejlesztette ki 1915-ben és más szőrtelenítő szereket csak az 1940-es években kezdtek el forgalmazni. Ma már számtalan eszköz és módszer áll a rendelkezésünkre: itt van például az lézeres szőrtelenítés, ami modern technika segítségével szabadít meg a szőrszálaktól. A kozmetikus szakma igen nagy múltra tekint vissza. Nemcsak a mai modern nő vágya, hogy arcát, testét és bőrét ápolja, kendőzze és hangsúlyozza, már az ókori népek is foglalkoztak a szépségápolással. A kozmetika szó a görög „kozmein”-ből ered, melynek jelentése: rendbe szedni, díszíteni. Rengeteg lelet bizonyítja, hogy a bőrápolás, a szőrtelenítés és a smink több ezer éves hagyománnyal rendelkezik.Borotválás 4-5 nap, Gyantázás 2-3 hét, Szőrtelenítő krém 4-5 nap, Szőrtelenítő hab 4-5 nap, Elektromos epiláció 3-4 hét, Lézeres szőrtelenítés több kezelés után tartós.