LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A szakértő segítségért folyamodó fóbiások közül a legtöbben agorafóbiától szenvednek.
A görög szó eredetileg „piactértől való félelmet” jelent. Az ettől szenvedő emberek az ismeretlen helyzetektől félnek. Kerülik a nyitott tereket, a tömeget és az utazást. Szélsőséges esetben az ilyen betegek nem merik elhagyni az ismerős otthoni közeget.
Az agorafóbiások rendszerint pánikrohamaik egész történetével szolgálhatnak. Megrémülnek attól a gondolattól, hogy egy ilyen roham miatt tehetetlenül állnak valahol távol otthonuktól, és nincs senki, aki segítene. Különösen szörnyűek számukra azok a zárt helyek, ahol nagy a tömeg, és ahonnan a biztonságos menekülés nehézségekbe ütközik. De ugyanígy félnek a nyílt terektől is, sokkal jobban érzik magukat, ha a teret fák veszi körül, és ha valamilyen zárt hely könnyen elérhető. Az agorafóbiások általában erősen függő személyiségűek. Nagy részükre erős szeparációs szorongás (attól való félelem, hogy anyjuk elhagyja őket) volt jellemző gyerekkorukban, még mielőtt kialakult volna agorafóbiájuk.
Míg az egyszerű és társas fóbia kezelése viszonylag könnyű, az agorafóbiáé sokkal nehezebb, a kombinált viselkedésterápiás és gyógyszeres kezeléstől várható a legjobb eredmény.
A viselkedésterápiás technikák igen hatékonyak az agorafóbia kezelésében. A terápia lényege az, hogy a beteg kerüljön rendszeresen és tartósan kapcsolatba a fóbiát kiváltó ingerrel. Fontos, hogy egy-egy terápiás alkalom (pl. utazás busszal) 2-3 órát is tartson, mert a rövid expozíciónak csekély a terápiás hatása.
