LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az agykamrák agy-gerincvelői folyadékkal (liquid) töltött üregek, amelyek egymással, a gerinccsatornával és a pókhálóhártya alatti térrel is összeköttetésben állnak. Az agykamrák (és a bennük lévő folyadék) is részei annak az üregrendszernek, amelynek szerepe van az agy mechanikai védelmében, az agyszövet táplálásában és a koponyaűri nyomás szabályozásában. A folyadékot az agykamrák érfonatai termelik. Ha a folyadék felszívódása nem tart egyensúlyt annak termelődésével – fejlődési rendellenesség – vagy a felszívódást akadályozó kóros elváltozások, illetve egyéb betegségek miatt, először agykamratágulat, majd fokozott koponyaűri nyomás, az agyállomány sorvadása és a fej kóros deformálódása jön létre.
Számos oka lehet, szerzett: mint pl. agyvérzés, agyhártyagyulladás, vagy veleszületett: pl. valamilyen fejlődési rendellenességek, méhen belüli fertőzések. Ha betegség következményeként alakul ki, a kiváltó ok kezelésével a folyamat megállítható.
Amikor az agykamrákban felgyülemlik a liquor, a kamrák ennek hatására kitágulnak (a nyomásfokozódás következtében), mely a feszítő fejfásoktól kezdve, a látászavarokon át, az eszméletvesztéses rohamokig is fokozódhat. Ez a folyamat károsíthatja az agysejteket , ezért ennek megakadályozására pl. vízfejűség (hydrocephalus) esetén az agykamrákban lévő nyomást csökkenteni kell. Ezt úgy érik el, hogy az agyvizet elvezetik, egy műanyag katéter behelyezésével, és ennek segítségével a többletfolyadék a külvilágba távozik. Ez azonban csak átmeneti megoldás. Az agykamrákba szelepeket is ültethetnek, ilyenkor az egyik megoldás szerint a pumpa egyik szára az agykamrába, másik szára a hasüregbe vezet, ahol az átpumpálódott agyvíz felszívódik a hashártya nagy felületén keresztül. Másik lehetőség amikor a folyadék a szívbe kerül bevezetésre, így közvetlenül a véráramba jut vissza.
