Akvamarin

Neve a latin aqua (=víz) és mare (=tenger) szavakból áll össze, és a tengervíz színére utal. A szilikátok csoportjába tartozik, keményésge a Mohs-skálán 7,5-8 lehet. Legendája a hableányok tengerfenéken őrzött ládáihoz köthető, így a tengerészek és a tengeren utazók szerencsehozó köve.
Már az ókorban is keresett volt kékeszöld színe és a vízhez hasonló visszatükröződése miatt; akkor még keresettebbek voltak a kékeszöld drágakövek. Minőségét Rómában úgy állapították meg, hogy a tengerbe megmerítették a követ, és amelyik eltűnt a víz alatt, az számított értékesnek.

Az akvamarin egyik változata a berill nevű ásványnak. Kristályai nyúlt hatszöges prizmák. Színe a tengerzöldtől (ahonnan a nevét kapta) a kékig mutatkozik meg. Az akvamarin kristályai gyakran szennyezettek idegen ásványok zárványai vagy egyéb anyagok által.

A kristályrácsban elhelyezkedő vasatomok okozzák a leggyakoribb színelőfordulását, a kéket. A fénnyel átvilágított kristály különböző irányokba forgatva más és más színt ölt magára, ezen jelenség a pleokorizmus (többszínűség). Így az akvamarin úgynevezett kettőstörő ásvány, azaz nem csak megkétszerezi, hanem el is tereli a fénysugarakat. Ha akvamarinon keresztül nézünk valamit, azt duplán látjuk. 
Az akvamarin a tisztaság köve. Magabiztossá tesz, hűségessé, erősíti a szerelmet, csökenti a depressziós hangulatot.
Az enzim és hormontermelődést irányítja, megelőzi az izomgyengeséget, és az érelmeszesedést. Párna alá helyezve idegnyugtató hatású. Hasznos továbbá torokfájásra, pajzsmirigyproblémákra, gyomorpanaszra.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A szabadkőművességről

Ez a társulat világszerte több millió taggal bír, heterogén, számtalan formában működő mozgalom, önértelmezése szerint …

Hozzászólás