LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A nem optimális tápanyagellátáskor kedvezőtlenül alakulhat a növények beltartalma, ami takarmányozási, takarmányértékesítési, élelmezés-egészségügyi problémákat vet fel. Az intenzív műtrágyázás hatására egyes növényfajtákon betegségek jelenhetnek meg. A talajba juttatott műtrágya befolyásolja egy-egy terület gyom- és természetes vegetációját. A rét- és legelőtrágyázás módosítja a gyeptársulások összetételét attól függően, hogy melyik tápanyag jut túlsúlyba és ennek következtében mely növények számára lesznek kedvezőek az ökológiai feltételek.
A talajtermékenységet fokozó anyagok és a növényvédő szerek közvetlenül vagy közvetve fejtik ki hatásukat a talaj fizikai, kémiai vagy biológiai tulajdonságaira; mindez hatással van az ott termesztett növények egészségi állapotára, terméseredményeire, az állati takarmány-előállításra.
A nehézfémsók savanyú talajokban és közegben vízoldhatóvá, mobilizálhatóvá válnak, ennek révén a takarmányba, majd az állati szervezetbe jutva az élelmiszerekben reziduumok formájában jelennek meg, veszélyeztetve az ember egészségét is. Az állati és az emberi egészséget károsító vegyületek között érdemel említést az ólom, az arzén, a kadmium, a réz, a cink és a higany. A talajok savasodásának mérséklése, megszüntetése hasznos: nő a talaj termőképessége, csökken az egészségvédelmi szempontból veszélyes nehézfémsók terhelése a talaj-növény-állat-ember láncban.
A növények és az állatok életük során, valamint elpusztulásuk után jelentősen befolyásolják a talaj biológiai tulajdonságait. Ez azt jelenti, hogy hatásukra megváltozik a talaj összetétele, változnak a benne lejátszódó folyamatok, és végső soron mindez hatással van a talaj termékenységére.
