Jelentős gazdasági kár származik abból, ha a takarmányban a tömeges penészesedés során a szövetekre, a sejtmembránra, az oxido-redukciós rendszerre, az enzimekre káros vegyületek keletkeznek. Ezek az anyagok tömeges elhullást, vérkeringési zavart, vizenyős beszűrődéseket, agyvelőlágyulást, máj- és veseelfajulást válthatnak ki.
Táplálkozási láncunkban évről évre nagyobb veszélyt jelentenek a takarmányokban, élelmiszerekben elszaporodó penészgombák toxinjai. Jelenlegi ismereteink szerint a toxinokat és a karcinogén anyagcsereterméket létrehozó penészgombafajok száma több mint 200, és ezek mintegy százféle mikotoxint termelnek.
Legveszélyesebbek azok a sav- és hőálló mikotoxinok, amelyek a sejtmagba is bejufiak, ahol a DNS-hez kötődve sejtosztódási zavart, kromoszómaaberrációt, mutációt váltanak ki.
A toxint tartalmazhatja a gombák spórája, micéliuma (endotoxin) vagy a gomba szaporodását szolgáló közeg (exotoxin). A toxint termelő gombával fertőzött takarmány felhasználásakor mind az endo-, mind az exotoxinok bekerülhetnek az állat szervezetébe.
A toxinok többnyire hőállóak (pl. az aflatoxinok, az F-2 és a T-2 toxinok), ezért előfordulhat, hogy a hőkezelt takarmány mikrobiológiai vizsgálatban kifogástalan, ennek ellenére a megmaradt toxinok megbetegedést okozhatnak. Éppen ezért a takarmány értékelésekor a penészfertőzöttségen túl a takarmány mikotoxin-tartalmát is meg kell határozni. A mikotoxin-tartalom meghatározására biológiai, réteg-, gáz és nagynyomású folyadékkromatográfiás módszereket alkalmaznak.
Kétségtelen, hogy a mikotoxinok mindenkor reakcióképes vegyületek. A szervezet biokémiai és élettani rendszerét károsítják. A károsodás megjelenhet szubklinikai formában, a termelés (tömeggyarapodás és takarmányértékesítés, valamint a szaporodás és az ellenálló képesség) csökkenésében. Ezen a területen az ok és okozati összefüggéseket a gyakorlatban nehéz bizonyítani.
A takarmányt termelők és előállítók érdekében nem is áll, bizonyos mikotoxinszint alatt tagadják a takarmány hibás voltát, pedig a gyakorlat azt mutatja, hogy az állattartásban az egyik legnagyobb veszteség a szubklinikai jelenségek állapotában keletkezik.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet