LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A talaj vízgazdálkodása szintén fontos higiéniai tényező, mert befolyásolja a talaj felmelegedését és hőgazdálkodását is. E tekintetben lényeges ismerni azt, hogy a talajra hullott és azon keresztül lefelé szivárgó csapadékvízből a talaj mennyit képes megkötni, és az így rendelkezésre álló vízből az ott élő növényzet mennyit képes felvenni. A talajban megkötött vízmennyiséget, súlyszázalékban kifejezve, víztartó képességnek (vízkapacitás) hívják. Ha a talaj morzsalékonysága nő, valamint nő a talajban a kolloid- és humuszanyagok mennyisége, nő a víztartó képesség is. Abban az esetben, amikor a talajréteg a minimális vízkapacitásig feltöltődött csapadékkal, akkor a víz altalajvíz formájában összegyűlik, ennek szintje 1-20 m között ingadozhat. A magas altalajvízre épített falak nagyon könnyen átnedvesednek. Ha nem megfelelő a szigetelés, akkor a nedves felületen különféle gombásodási folyamatok indulnak meg.
A talaj kémiai összetétele, makro- és mikroelemtartalma befolyásolja, meghatározza a növényzet ásványianyag-összetételét, így az hatással van az egész táplálékláncra. A makro- (Ca, Mg, C1, K, Na, P stb.) és mikroelemek (B, J, F, Mn, Cu, Co, Mo, Se) a talajban oldat formájában jelennek meg, majd a vizekbe kerülnek, így a talajok vízoldható sótartalma meghatározó szerepű a vizek kémiai minőségét illetően.
Az állatok és az ember a mikroelemeket a táplálék útján veszik fel, így a talaj mikroelem-tartalma meghatározó az egészség szempontjából. Hiányuk vagy túlsúlyuk a vérben, a szervezetben az anyagcsere-folyamatok zavarát okozza, vagyis betegség (hiánybetegség, mérgezés) kialakulásához vezet.
