LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A savanyú füvekben jelen levő sok kovasav-anhidrid azokat érdessé teszi, így gyakori a száj, a nyelőcső, a gyomor és a bélcsatorna nyálkahártyájának sérülése, gyulladása. Az utóbbi miatt pl. étvágy- és hozamcsökkenés jelentkezik. A kondícióromlás elősegíti a parazitás fertőzés kiterjedését, ami főként a vizenyős legelőkön fordul elő.
A vizenyős legelőkön gyakori az egyes pillangós növényféleségek tömeges elszaporodása. A pillangósok eső utáni vagy erőteljes reggeli harmat esetén 50-60%-ra való növekedése a legelő állatok felfúvódását válthatja ki. A különféle Trifolium fajok napfényes időben fotoszenzibilizáló hatásuknál fogva bőrgyulladást képesek előidézni. A Trifolium hybridum és a Melilotus officinalis a szarvasmarhák és a juhok véralvadási képességét csökkenti. A Trifolium repens és a Trifolium pratense tartós fogyasztása (fitoösztrogén-tartalmuk miatt) rendellenes ivarzást, vetélést, meddőséget okozhat.
A talajféleségek fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzői alapvetően meghatározzák a gyep takarmányértékét. Az erősen meszes, szikes vagy éppen savanyú talajokon kialakult flóra hosszabb ideig való fogyasztása a hiányzó anyagok pótlása nélkül súlyos anyagforgalmi zavarokat idézhet elő. Ezek a területek rendszeres talajjavítást igényelnek.
Az öntözéses gazdálkodás során megváltozik a talaj vízgazdálkodása, szerkezete, kolloidkémiai és biológiai tulajdonságai. Így változnak a makro- és mikroelemek felszívódási viszonyai is. A nyomelemekben szegény vagy jó kelátképző talajokon (láp, huminsavak) termett növények mikroelemtartalma csekély, s ez még inkább csökken a nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyázás esetén. Az erősen meszezett talajokon is csökken a mikroelemhasznosulás lehetősége, így még a jó minőségű mikroelemtartalmú talajoknál sincs meg a garancia arra, hogy az ott termett növények tartós fogyasztása után nem alakul ki mikroelemhiány.
A legelők karbantartása, gondozása és a legeltetett állatok egészségügyi állapota közötti szoros összefüggés részint közvetett (indirekt), részint közvetlen (direkt) úton jut kifejezésre. Az előbbi az általános ellenálló képesség csökkenése útján, az utóbbi azzal, hogy a káros anyagok közvetlenül a szervezetbe jutnak. Néhány alapvető védekezési módszert a következőkben vázolunk.
