Kezdőlap / Állatok / Állategészségvédelem: Az elhalt szövetek pótlása (regenerációja)

Állategészségvédelem: Az elhalt szövetek pótlása (regenerációja)

A sérült területen épen maradt vagy a környezet ép és osztódásra képes sejtjeiből indul ki. A kevésbé differenciált sejtek ilyen képessége jó (hámsejt, májsejt). Ezeket a pótlásokat általában elvégzi a természet. Szöveti regeneráció hiányában szervülés (organizáció) vezet gyógyulásra, amely helyreállító (reparációs) folyamat esetén kötőszövet szövi át a működésképtelen szövetet. Így jönnek létre a hegek. Másik lehetőség a helyreállításra az elhalt terület elhatárolása (demarkációja) sarjszövet által (ciszták, tályogok kialakulása).
A progresszív folyamatok között ismeretes a szöveti átalakulás (metaplázia) lehetősége. Ekkor a hámszövet más típusú hámszövetté alakul át, pl. laposhám helyett elszarusodó többrétegű laposhám vagy köb- és hengerhám helyett laposhám képződik. A metaplázia a kötőszöveti elemekben is meglehetősen gyakori. A metaplázia hibás gyógyulást jelent, funkciózavart okoz.
Az alkalmazkodás (akkomodáció) során a szervezet képes a kóros ingerhatásokat ellensúlyozni. A túltengés (hipertrófia) esetén a szövetek és szervek megnagyobbodnak és erőteljesebben működnek (m. complexus major madáron a kikelést segíti így). Létrejöhet fokozott munka következtében is, páros szervek egyikének funkciókiesése miatt, belső elválasztású mirigyek túlműködése okán; ezek kóros körülményeket jelentenek. A szöveti átépülés (transzformáció) esetén leggyakrabban a csontban látható a jelenség: ha változnak a csont terhelési viszonyai, az új csontgerendák a megváltozott erővonalaknak megfelelően rendeződnek.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A “vérző szívű” luzoni csillagosgalamb

Ez a különleges galamb csak látszólag sérült meg: a mellén látható vérvörös folt a faj …

Leave a Reply