Kezdőlap / Állatok / Halak / Az Abrau és a Közönséges kilka

Az Abrau és a Közönséges kilka

Abrau kilka Clupeonella abrau
Jegyei: teste szardíniaszerű, erősen nyújtott, nagy, könnyen leváló kerekded pikkelyekkel. Testmagassága a testhossz nem egészen 20%-a. Hátúszója rövid. A farok alatti úszó két utolsó sugara meghosszabbodott. Oldalvonala nincs. Felső állkapcsa bemetszés nélkül, az alsó állkapocs nem éri el a szem hátulsó szélét. Az állkapcsok és a vomer fogazat nélkül. 38-52 kopoltyútüske. Színezete: a hát és a fejtető a világosszürkétől a zöldesig változik, csillogó; oldalai és a hasoldal ezüstszínűek. A kopoltyúfedők mögött nincsenek foltok. Testhossza: 6-7 cm, max. 8,5 cm. Élőhelye: kis termetű szardínia, amelyet először 1931-ben Novorosszijszk közeléből. az Abrau-tóból (Ny.-Transzkaukázus) írtak le. Ebben a 60 méterrel a tengerszint felett fekvő tóban nagy számban él. Egy alfaját 1943-ban a törökországi Apoliont-tóban, a Márvány-tenger közelében fekvő Bursa város közelében fedezték fel (C. a. muhlisi). Életmódja: a heringfélék azon kevés képviselőjének egyike, amelyek kizárólag édesvízben élnek. Június végétől októberig ívik. A vízben szabadon sodródó ikráknak nagy olajcseppjük van. Az ivadék már 12 órával később kikel, a fiatal halak nagyon gyorsan nőnek: egyévesen már 3.5-4,5 cm, kétévesen 7-8 cm hosszúak és ivarérettek. Tápláléka: apró gerinctelenek, főleg Mesomysis fajok, rovarlárvák és vízirovarok.

Közönséges kilka Clupeonella cultiventris
Jegyei: teste szardíniaszerű, erősen megnyúlt, nagy, könnyen leváló kerekded pikkelyekkel. Testmagassága nagyobb a testhossz 20%-ánál. Hátúszója rövid. A farok alatti úszó két utolsó sugara meghosszabbodott. Oldalvonala nincs. Felső állkapcsa bemetszés nélkül, az alsó állkapocs nem éri el a szem hátulsó szegélyét. Állkapcsa és a vomer fogazat nélkül. Szája kicsi, felső állású. Szemein nincsenek zsírhéjak. A toroktól a végbélnyílásig erős pikkelyélek találhatók. 52-64 (átlagosan 58) kopoltyútüskéje van. Színezete: hátoldala és a fejtetője a világosszürkétől a zöldesig csillog, oldala és hasoldala ezüstszínű. A kopoltyúfedők mögött nincsenek foltok. Testhossza: 8-12 cm, max. 17 cm-ig. Élőhelye: a Fekete-és az Azovi-tenger, illetve a beömlő nagy folyók alsó szakasza, valamint a Paleostom-tó. A Kaszpi-tenger körzetéből kétalfaja ismert: C. c. caspia, anadrom vándorhal, felúszik a Volgába (a középső folyásig), az Urál és Terek folyókba. A C. c. tscharchalensis. édesvízi forma a Charkhal-tóból, igen magas, oldalról erősen lapított test jellemzi. Életmódja: anadrom vándorhal, április és június között a folyókban ívik. Egy-egy nőstény akár 30 000 ikrát is rakhat, az ivadék 3-4 nap alatt kel ki. 2-3 évesen ivarérett, legfeljebb 5 évig él. Tápláléka: gerinctelenek.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Carp fishing avagy mi kerüljön a horogra

A igazán elterjedt az édesvízi halfajok között a ponty. Eredeti élőhelye az alföldi jellegű, nyáron …

Hozzászólás