LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Tegyük a kezünket a szívünkre, s valljuk be, mindenkinek van egy szeretett helye, városa, ahová mindig szívesen tér vissza. Van, akinek ez a szomszédban lévő nagyváros, de olyan is akad köztünk, akinek a szíve egy kicsit messzebbre húz. Így vagyok ezzel én is, s ezért kerestem fel már nem először kedvenc távol-keleti városomat, Bangkokot. Aki már volt itt, talán egy kicsit elcsodálkozik, hogy nem a Don Muang nevű repülőtérre, hanem a két évvel ezelőtt átadott Suvarnabhumi-ra érkezik. Meg kell hagyni, hogy a régi repülőtér sem tartozott a világ legkisebbjei közé, de az új szépen próbára teszi az utast, akinek a repülőgépét az épület legszélére állítják, gyalogolhat eleget, mire megtalálja a „vámházat”.
A város méretei lenyűgözők, főleg azok számára, akik kedvelik a forgalmas és nagy kiterjedésű helyeket. Ha belegondolunk, hogy ott egy városban 13 millió ember él, ami két és félszer annyi, mint hazánk lakossága, legtöbbünk beleborzong.
A legtöbben úgy ismerik ezt a várost, mint a vásárlók paradicsomát, ahol minden olcsó és mindent meg lehet venni. De higgyétek el, van más is, amivel ez a metropolisz el tud kápráztatni és valami nagyon érdekeset nyújtani. Mivel nem először látogattam meg az „Angyalok városát”, ahogy Bangkokot hívják, felmerült bennem, hogy melyik nevezetességét tekintsem meg, amit még eddig nem láttam.
Szállodám idegenvezetője felsorolt jó néhány nevezetességet és kínálatából a Dusit Palace Vimanmek tetszett meg. Mint már a neve is elárulja, egy palotáról van szó. De még milyenről! Királyiról, ugyanis Thaiföldön nem elnök az ország első embere, hanem – ahogy a thaiföldiek nevezik őt – „Őfelsége Bhumibol” király. Nem is gondoltam volna, amikor az autónk begördült a palota udvarába, hogy az állandóan benzingőzben és szmogban fuldokló Bangkok kellős közepén vagyok.
A bejárattól gyönyörű rendezett parkon – amit egy kis folyócska szel át – jutunk el a fő nevezetességhez, a Vimanmek Mansion-hoz, a királyi rezidenciához. A palotát a látogatók csak akkor tekinthetik meg, amikor a király nem tartózkodik otthon. Azonban még az ő távollétében sem könnyű bejutni a Thai Királyság több száz éves történelme alatt összegyűjtött szebbnél-szebb tárgyak gyűjteményéhez. Mivel többmilliós értékű kiállításról van szó, már a palota kapujában mindenkitől elkérik a mobiltelefonját és a fényképezőgépét. Ez igazán kár, mert amit az épület falai mögött rejtegetnek, tényleg fenségesek. A közlekedési eszközöket kedvelők számára viszont bizonyosan érdekesnek tűnik a királyok hintóinak és autóinak a kiállítása. Itt megtekinthető az összes, az eddigi királyokat szolgáló járgány – a legegyszerűbbektől a legmodernebbekig.
Mint azt idegenvezetőm elmondta, talán ez a legszebb hely egész Bangkokban, s mégsem olyan sok turista látogatja… Ezt elismertem én is, pedig ritka az olyan kedves hely, ahol ebben a rohanó városban az ember leülhet egy padra és megpihenhet… és talán néha „Őfelsége Bhumibol” is ezt teszi a kis folyó mellett…
Taxi, busz vagy „tuk-tuk”?
Bangkokban a közlekedés teljesen zökkenőmentes és bárhová nagyon könnyen el lehet jutni autóbusszal vagy taxival egyaránt. A bátrabbak és jobb idegzetűek kipróbálhatják a leginkább elterjedt közlekedési eszközt, a „tuk-tuk”-ot. Ez a kis jármű valójában Indiából származik, s nem más, mint egy háromkerekű motorbicikli karosszériával. Előnye, hogy minden szűk utcácskába eljut, s ha eléggé tapasztalt sofőrt fogunk ki, akkor még akár a járdán is szlalomozik velünk.
A thaiok és a nevek
A thaiföldiek vezeték- és keresztneve nagyon bonyolult és számunkra szinte kimondhatatlan. Ezt még ők maguk is elismerik, ezért a legtöbben választanak maguknak egy külön nevet, és ezen szólíttatják magukat. De ugyanezt teszik a városaik nevével is. Például Bangkokot Krungthepnek hívják – de van egy Nakhon Ratchaschima nevű városuk, amit egymás között csak Koratnak hívnak.
