Kezdőlap / Otthon és család / Baba - mama / Bízzunk magunkban!

Bízzunk magunkban!

Többet tudunk, mint gondolnánk! Nemsokára kisbaba érkezik a családba, talán nem is az első. Boldog izgalomban telnek a napok, de ha még nincs meg a kellő tapasztalatunk, aggódunk amiatt, vajon eleget tudunk-e ahhoz, hogy mindent jól csináljunk. Jobban odafigyelünk, amikor a barátok és a rokonok a gyereknevelésről beszélgetnek, olvasgatjuk a lapokban az ezzel a témával foglalkozó „szakértő” cikkeket. A kis jövevény megszületése után az orvosok és az ápolónők is utasításokkal látnak el minket, és néha bizony nagyon bonyolultnak tűnik, amit mondanak. Igyekszünk mindent megtudni a csecsemő vitaminszükségletéről és a védőoltásokról. Az egyik anyuka azt mondja, hogy képtelen lenne eldobható pelenka nélkül élni, a másik meg a textilpelenkára esküszik. Egyszer azt halljuk, hogy elkényeztetjük a babát, ha túl gyakran felvesszük, máskor meg azt, hogy a lehető legtöbbször dajkálgassuk. Némelyek szerint a mesék nyugtalanná teszik a gyerekeket, mások pedig azt állítják, hogy a mesék egészséges úton szabadítják meg őket a félelmeiktől.
Ne vegyük túl komolyan a szomszédok mendemondáit, és ne ijedjünk meg attól, amit a szakemberek mondanak! Bízzunk csak bátran a józan eszünkben! A gyereknevelés nem ördöngösség, ha könnyedén és saját ösztöneinkben bízva gyakoroljuk, s ha megosztjuk gondjait a barátokkal, a családdal, az orvossal vagy a védőnővel. Tény, hogy a szülő természetes, szerető gondoskodása százszor többet ér, mint az arról szerzett ismeret, hogy hogyan kell „csöpögés mentesen” bepelenkázni egy babát, vagy pontosan tudni, hogy mikor kell elkezdeni szilárd táplálékot adni neki. Valahányszor fölvesszük a kisbabát – még ha eleinte sután tesszük is -, tisztába rakjuk, megfürdetjük, megetetjük vagy rámosolygunk, erősödik benne az érzés, hogy hozzánk tartozik, mi meg őhozzá. Ezt az érzést pedig a világon senki más nem tudja megadni neki, bármilyen okos és gyakorlott legyen is!
Meglepő, de igaz: minél több gyermeknevelési módszert tanulmányoztak a szakemberek, annál inkább arra a következtetésre jutottak, hogy – mindent egybevetve – általában az a legjobb, amit a jó természetű, szerető édesanya vagy édesapa ösztönösen tesz a gyermekével.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

A “jó” gyermek

Ha a gyermek jól érzi magát, és elégedett, akkor elfogadhatóan viselkedik. De minden gyermek ki …

Hozzászólás