Kertészkedés

Palántanevelés Május közepére, a legmegfelelőbb kiültetési időpontra bimbós, kb. 8 hetes palántákat neveljünk. A magvetést tehát március 5-10. között végezzük el. A paprika nagyon melegigényes növény, ezért fűthető palántanevelő berendezésre van szükség. A magot vethetjük ládába vagy tápkockába; a tápkockásat nem kell tűzdelni. A szikleveles (3-4 hetes) palántákat kettesével tűzdeljük …

Palántanevelés A koraiságot gyors fejlődésű, korai érésű, félhosszú (saláta-) fajtákkal és palánta-neveléssel érjük el. Április közepei ültetéshez, március 10-15. között vetjük el a magvakat 6 x 6 vagy 7 x 7 cm-es tápkockákba, fészkenként 1-2 db-ot. Kelés után csak egy palántát hagyunk kockánként. A palántákat 4-5 hétig neveljük. Ültetés, takarás, …

Kisüzemi termelésnél nem lehet követelmény a kiültetett növények megszakítás nélküli folyamatos takarása 4-6, esetleg 8 héten át. Időnként szedjük fel a fóliát (csak egyik oldalon), gyönyörködjünk zöldségféléinkben, és végezzük el az éppen soron következő ápolási munkákat. Arra azonban ügyeljünk, hogy vagy a kora reggeli órákban, vagy a késő délutáni órákban …

A zöldségnövényeknek a szántóföldi növényeknél számított mennyiségnél nagyobb trágyaadagokat adunk, mert sokkal intenzívebben használják fel a talaj tápanyagait. A pontos tápanyagszükségletet laboratóriumi vizsgálatokkal lehet megállapítani. A vizsgálati eredmények mellé megadják a felhasználandó tápanyagok mennyiségi előírásait is, ennek alapján kiszámíthatjuk a kiszórandó trágyaadagokat. Talajvizsgálat nélkül, tapasztalati ismeretek alapján a következő tápanyagmennyiségek …

A munkaműveleteket rendszerint összekapcsoljuk, adott esetben ilyenkor a ritkítást is elvégezzük. Kapáláskor a gyomokat is irtjuk, de legfőbb célunk a talaj szellőztetése és a nedvességgel való takarékoskodás. Minden nagyobb öntözés vagy eső után, amikor a talaj felszíne megszikkadt, időszerű a sekély kapálás, ezzel a nedvesség elpárolgását megakadályozzuk. A burgonyát két …

Palántanevelés Március elejei ültetéshez január közepén (15-20-án) vessük a magot 5-6 cm-es tápkockákba vagy hasonló méretű műanyag cserepekbe, poharakba, így tűzdelés nélkül nevelhetjük a palántákat. A tűzdeléses palántaneveléshez a magot néhány nappal korábban kell vetni, majd a fejlett szikleveles palántákat tűzdelni a tápkockákba vagy az edényekbe. A palántanevelés során különös …

A palántázás vagy állandó helyre vetés és a fóliatakarás munkáit ütemezzük egy napra úgy, hogy a szaporítást a takarási művelet közvetlenül kövesse. Az ágyáskészítés földmunkáit, a talaj előkészítést, a trágyázást az előző napokon elvégezhetjük. Az ültetés korai időzítését vegyük komolyan, mert csak a lehető legkorábbi ültetésű növényeket érdemes takarni. Megkésett …

Váz nélküli fóliás termesztésnél szinte minden termesztéstechnikai mozzanattal a koraiságra törekszünk. Ez a cél érvényesüljön a fajták megválasztásában is, éppen ezért a rövid tenyészidejű fajták közül a korai, szabad földi termesztésre és a fűtés nélküli hajtatásra alkalmas fajtákat használjuk. A palántáról szaporítható valamennyi zöldségfajból előnyös tápkockás vagy cserepes palántákat nevelni …

A bakhátas, váz nélküli fóliaágyat úgy készítjük, hogy az ágyás szélén egy-egy 15-20 cm magasra felhúzott bakhátra terítjük és feszítjük a lyuggatott fóliát. Így 15-20 cm magas légteret nyerünk. A bakhátakkal megnöveljük a talajfelületet, ezáltal jobb az ágyás hőgazdálkodása, és alkalmasabb melegigényes növények hajtatására. A bakhátas ágyásoknak főként a fóliatakarás …

130 cm széles, fényre bomló fóliából a javított (bakhátas), váz nélküli fóliaágyást más gyakorlat szerint készítjük el. Itt egy bakhát kialakításával 80 cm széles ágyást készítünk, mert ilyen keskeny fóliát nem tudunk két bakhátra kifeszíteni. Kijelöljük az ágyás két szélét 80 cm távolságra (több egymás melletti ágyás között hagyjunk 40 …