LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A zöldségnövényeknek a szántóföldi növényeknél számított mennyiségnél
nagyobb trágyaadagokat adunk, mert sokkal intenzívebben használják fel a talaj tápanyagait. A pontos tápanyagszükségletet laboratóriumi vizsgálatokkal
lehet megállapítani. A vizsgálati eredmények mellé megadják a felhasználandó
tápanyagok mennyiségi előírásait is, ennek alapján kiszámíthatjuk a kiszórandó trágyaadagokat. Talajvizsgálat nélkül, tapasztalati ismeretek alapján a következő tápanyagmennyiségek ajánlhatók 100 ml-re a közepes
tápanyagtartalmú talajokon: nitrogénból 1-2 kg, foszforból 0,5-1 kg, káliumból 1,5-2 kg. Szervestrágyázás esetén a tápanyagok felét műtrágyaként juttatjuk ki. A műtrágyák csomagolásán feltüntetett tápanyagtartalom alapján kiszámíthatjuk a kiszórandó műtrágyák mennyiségét.
Az istállótrágyát ősszel szántsuk vagy ássuk be a talajba a foszforműtrágyával
együtt. A szerkezet nélküli homoktalajok kivételével ekkor munkáljuk be a káliumműtrágyát is. A nitrogénműtrágya egyharmadát a vetés, illetve a palánta
ültetése előtt két héttel adjuk indító trágyázásként, a növények kezdeti
fejlődésének elősegítésére. A nitrogéntrágya többi részét a növények tenyészidejétől függően 2-3 részletben adagoljuk, attól függően, hogy mikorra esik a növények fő gyarapodási időszaka.
Fejtrágyaként a műtrágyát kiszórhatjuk a talajra, vagy tápoldatos öntözéssel juttatjuk ki. Tápoldatot csak a talajra öntözzünk, a növényre került tápoldatcseppeket pedig bő vízzel mossuk le. Alapszabályként jegyezzük meg, hogy 100 liter víz 20 dkg hatóanyagnál többet a perzselő hatás miatt nem
tartalmazhat. A tápoldat lehet tiszta nitrogéntrágya, de használhatunk nitrogéndús keveréket is, ekkor foszfort és káliumot is adagolunk. Nagyon alkalmas erre a célra a Volldünger műtrágya.
Fejtrágyázáskor szedjük le a fóliát az ágyásokról, majd trágyázás és öntözés
után takarjuk vissza.
