Társadalom

Minthogy ma a lányok közül is egyre többen végeznek középfokú, sőt felsőfokú iskolákat, a házasságkötést egyrészt az anyagi lehetőségek hiányában, másrészt a választott pályára való felkészülés érdekében gyakran későbbre halasztják. Indokolatlan volna azonban emiatt a nemi élet megkezdését is ekkorra halasztani. (Természetesen a túl korán kezdett nemi élet is sok …

A házasság válsága rendszerint már a házasság előtt kezdődik. Lehet, hogy ez első hallásra paradoxonnak hat, de így van. Könnyebben megértjük, ha arra gondolunk, hogy 4-5 évtizeddel ezelőtt a nők túlnyomó többsége, sőt a férfiak jelentős része is szüzen, szexuális tapasztalatok nélkül kezdte a házasságot. (Vagy csak a leendő házastársával …

A házasság társadalmi intézmény, része a társadalom ún. felépítményének. Mint ilyen, viszonylagos önállósággal rendelkezik ugyan, de ha alapja, a társadalom gazdasági szerkezete, termelési viszonyai megváltoznak, akkor előbb-utóbb a házasságnak is át kell alakulnia. Nem szorul bizonyításra, hogy századunkban már eddig is hatalmas arányú és jelentőségű társadalmi változásokra került sor. A …

A mai fiatalok egyre kevésbé hagyják, hogy az idősebbek, a szülők beleszóljanak házasságukba – holott ez régen természetes volt. Többnyire már a párválasztásnál is mellőzik a szülők segítségét, javaslatait, s csak szükség esetén szánják rá magukat arra, hogy együtt lakjanak a szülőkkel. Az önállósulási törekvés folytán egyre kevesebb a több …

A mai házasságban több a szerepfeszültség és szerepkonfliktus, mert mindkét félnek új, szokatlan szerepekkel kell boldogulnia (pl. a nőnek a hivatásbeli, a férfinak a háztartási és gyermekgondozási feladatokkal). A hagyományos hatalmi struktúra tarthatatlanná válik, új egyensúlyt kell kialakítani, ami nem megy viták és súrlódások nélkül. A megváltozott erőviszonyokat jelzi, hogy …

A válságelmélet szószólói mindenekelőtt a válások számának állandó emelkedésével érvelnek. Napjainkban valóban megdöbbentően sok a válás, különösen, ha – mondjuk – a század eleji statisztikához viszonyítjuk. Hazánkban például 26-szorosára emelkedett a válások száma a századforduló óta; különösen gyors volt az emelkedés a legutóbbi 2-3 évtizedben. De hasonlóan gyors ütemben emelkedett …

A mai magyar házasságokat sokféle szempontból lehet csoportosítani, típusokba sorolni. Az egyik lehetséges szempont a származás és a társadalmi helyzet szerinti kategorizálás: megkülönböztethetünk munkás-, paraszt- és értelmiségi házasságokat, továbbá ezek kombinációit, vagyis származás szerinti vegyes házasságokat (pl. munkás-értelmiségi). Az utóbbi évtizedek nagy társadalmi mobilitása, az egyének társadalmi helyzetének nagyarányú megváltozása …

Hazánkban a klasszikus polgári házasság meglehetősen ritka volt; a polgári fejlődés viszonylag késői és ellentmondásos jellege miatt csak egy szűk rétegre korlátozódott. Annál elterjedtebb volt viszont – egészen a legutóbbi évtizedekig – a félig feudális, félig kispolgári parasztházasság, amely a zárt falusi közösségek évszázados hagyományait őrizte. Fő jellemvonásaiban a parasztházasság …

A polgári és a proletár házasság ellentéte főleg két tényezőből adódik: a tőkéhez és a munkához való ellentétes viszonyból. A munkások házassága nem a magántulajdonon alapul, ezért nem vagy legalábbis sokkal kevésbé érvényesül benne a magántulajdonra épülő polgári monogámia fő jellemzője: a férj kiváltságos helyzete és a feleség elnyomása, kiszolgáltatottsága. …

A polgárságnak voltak bizonyos érdemei a házasságnak a középkori-feudális megkötöttségektől való felszabadítása terén. Házassági eszményei feltétlenül haladást jelentettek a hűbéri elképzelésekhez és gyakorlathoz képest. A polgári házasságideál a kölcsönös szerelmen és szabad választáson alapuló monogámia, melyben a férj a családfő és eltartó, a feleség pedig gyermekeket szül és nevel. Kölcsönös …