Társadalom

Kettős hatalom: Az Ideiglenes Kormánnyal egy időben egy másik hatalmi szervezet is megjelent a politikai porondon: a szovjetek (tanácsok).Szovjetek először az 1905-ös forradalom idején jöttek létre. 1917-ben minden nagyobb közösség (gyár, fegyveres testület, lakóterület) választott néhány embert, akiket megbízott érdekei képviseletével. A legtöbb kollektíva kizárólag saját szovjetjének rendelkezéseit fogadta el, így …

A kormány nem tudott a helyzeten úrrá lenni. Ennek fő oka az volt, hogy halogatta a társadalmat foglalkoztató legfőbb kérdések megoldását: a békekötést, a földosztást és a kisebbségi autonómiát. Lenin hazatérésekor az ún. Áprilisi tézisekben kifejtette, hogy a forradalom túllép a polgári demokratikus szakaszon, mert az új kormány nem tudja …

Háborús kimerülés – forradalom Petrográdon Oroszországban a háború százezreket sodort el a nyugati területekről az ország belseje felé. Nők, öregek, gyermekek vánszorogtak és haltak meg az éhségtől és a kimerültségtől az utak mentén. A tetemeket belepték a legyek a homok és a sár… A frontokon az orosz hadsereg egymás után …

A FELBOMLÁS FOLYAMATA Lengyelországban október 7-én a varsói ún. régenstanács bejelentette az önálló lengyel állam megalakulását. Október 27-én Krakkóban Felszámoló Bizottság alakult, amely átvette Galíciában az államhatalmat, majd csatlakozott Lengyelországhoz. Prágában október 28-án hatalmas méretű tüntetés zajlott le. Ennek eredményeként a Nemzeti Tanács még aznap bejelentette a független csehszlovák állam …

1914 előtt az egyes nemzetek, nemzetiségek a Habsburg birodalmat menedéknek tekintették az orosz, illetve a német uralmi törekvésekkel szemben. 1918-ban a katonai vereség nyilvánvalóvá tette, hogy a Habsburg hatalom ezt a védelmi feladatát nem képes többé ellátni, ezért már nincs rá szükség. A birodalomhoz tartozó minden országban és tartományban megerősödtek …

Háborús kimerülés 1918-ban a Monarchia gazdasági erőforrásai teljesen kimerültek. Különösen súlyossá vált az élelmiszer- és fűtőanyag hiány. Ez a városokban sztrájkokhoz, éhségtüntetésekhez vezetett. A hatóságok a közélelmezés javítása érdekében az agrárvidékeken elrendelték a kényszerbegyűjtést, az ún. rekvirálást. Ez az intézkedés viszont a parasztságot fordította szembe az államhatalommal. A háború utolsó …

Megváltozott helyzet A Monarchiában, a hatalom csúcsain jelentős politikai erők határozottan ellenezték a különbékét és a német szövetségből való kiválást. IV. Károly engedett befolyásuknak és 1918 májusában olyan megállapodást kötött II. Vilmos német császárral, amely hosszú távú politikai szövetséget írt elő, vámuniót és katonai téren minden addiginál szorosabb együttműködést helyezett …

Birodalmak és Dinasztiák bukásaA háború fejleményei következtében Európa középső és keleti részén felbomlottak a soknemzetiségű birodalmak: az Osztrák-Magyar Monarchia és az oszmán-török birodalom. Német- és Oroszországról részben vagy e-észen leszakadtak az idegen etnikai területek. Elveszítette trónját a Romanov, a Habsburg és a Hohenzollern dinasztia. Az évszázados történelmi képződmények, különösen a …

A Monarchia a háború alatt 8 millió embert állított fegyverbe, ebből 3,8 milliót a Magyar Királyság területéről. A közel egymillió halott, másfél millió hadifogoly, kétmillió rokkant és sebesült aránytalanul nagy része került ki a magyarországi lakosságból. Különösen súlyos veszteségeket szenvedett az ország az orosz és olasz frontokon: Galíciában, a doberdói …

IV. Károly meg akarta békíteni a nemzetiségeket, és hajlandó lett volna a dualista rendszer föderalisztikus átalakítására. Magyarországon választójogi reformmal kívánta leszerelni a dolgozók növekvő elégedetlenségét. Az uralkodóváltás bátorította a parlamenti ellenzék küzdelmét Tisza István miniszterelnök ellen, akinek távozását IV. Károly is szívesen látta volna. Április végén a király felszólította Tiszát …