Történelem

Lázár Vilmos Torontál megyei Nagybecskerek-en (mai Szerbia területén) született 1815-ben. Örmény származású magyar nemesi családban született, gyerekkoráról nem tudni, sokat mert nem maradtak fenn adatok. 1834-től Knezic alakulatában, a 34. gyalogezredben szolgált majd később Ferdinánd császár 1. huszárezredében hadnagyi kinevezést nyert. Későbbiekben otthagyta a katonai pályát rangja megtartása nélkül, és …

A második világháborúban résztvevő vadászgépek mind más-más dolgokban különböznek. Egyiknek a repülési tulajdonságai, másoknak a fegyverzete múlja felül a másikét, egyszóval összefoglalva nagyon nehéz megállapítani, melyik is volt a kor legkiválóbb harci gépe. Minden ország próbálta saját legkiválóbb harci repülőjét elkészíteni, pénzt és energiát nem sajnálva, hogy uralni tudja a …

A kelták körülbelül Krisztus előtt 350-ben érkeztek az ír szigetre, bár egyes történészek szerint ez korábban történt. Régészeti leletek bizonysága szerint, azonban nem valószínű, hogy a kelták Írország őslakosai. A dolmenek, kőasztalok nagy valószínűséggel az őslakosok hagyatékai. A keltákat a közös nyelv, szokások és a vallás tartotta össze, nem pedig …

Az 1543-ban, a Tanegashima szigetére sodródott portugálok közvetítésével került először puska Japánba. Ez jelentős változást idézett elő a Hadakozó Fejedelemségek korának harcászatában. A íj szerepét – melynek technikájában eddig egymással versengtek a busik – most átvette a hasonlóan lőfegyverként működő puska. A japánok az eredetileg is praktikus, európaiaktól átvett puskát …

Mijamoto Muszasi: A középkor végén nagy harci tapasztalattal rendelkező kardvívó mesterek tűntek fel, akik megalapozták a kard Edo-kortól megfigyelhető diadalútját. Ezeket a harcosokat kengónak (kardvívó mesterek) nevezzük, közéjük tartozik az előbbiekben bemutatott Cukahara Bokuden és Saitó Denkibó is. A leghíresebb kengó Japánban mégis Mijamoto Muszasi. Azt mondhatjuk, hogy Cukahara Bokuden …

A curugi rendkívül fontos szerepet tölt be a japán mítoszokban, amelyekben két isteni kardot említenek: a Fucu-no-mitama-no-curugit és a Kuszanagi-no-curugit. A Fucu-no-mitama-no-curugi önmaga is kami (isten). Nem más, mint „az ország átengedésének mítoszában” a földi világot meghódító követ, Takemikazucsi. Amikor Takemikazucsi Ókuninusitól az ország átengedését követelte, egy kardot fejjel lefelé …

A mítoszokban szereplő másik égi kard a Kuszanagi-no-curugi, mely a „Három szent ereklye” egyikeként hagyományozódott a régi császári családra, és a császári hatalom szimbólumaként mind a mai napig fontos szerepet játszik a japán társadalomban. A korai időkben a császár mágikus uralkodó volt. A ceremóniák révén lépett kapcsolatba az istenekkel, így …

A Kr.e. 2. évezred elején érkeztek Kis-Ázsiába a hettiták, akik később egy erős birodalom központjává tették ezt a vidéket. Ők voltak az első, indo-európai nyelvet beszélő nép, így az ő távoli rokonainak számítanak a legtöbb európai népek (angolok, németek, olaszok, oroszok, lengyelek, és a többi…). A hettiták írását és nyelvét …

A 12. században jelent meg az inkvizíció, amely a „tévelygő eretnekség kinyomozására” lett létrehozva. Szerte Európában – és persze azon kívül is- emberek ezreit állították „bíróság” elé, ahol vélt, vagy valós indokokkal kínozták őket. Persze, természetes módon ,a hihetetlen fájdalom és sokk hatására olyan irreális vádakat ismertek be, amelyeken a …

Velence 117 szigetre épült, a mocsaras területen való elhelyezkedése pedig különleges építkezési típust honosított meg. 150 csatorna szeli keresztül a várost, valamint majdnem 400 híd található ezeken. Autóval egyáltalán nem közelíthető meg a város, ezért is érthető tehát, hogy egyetlen hagyományos értelemben vett térrel rendelkezik csupán, ez a Szent Márk …