Történelem

A mítoszokban szereplő másik égi kard a Kuszanagi-no-curugi, mely a „Három szent ereklye” egyikeként hagyományozódott a régi császári családra, és a császári hatalom szimbólumaként mind a mai napig fontos szerepet játszik a japán társadalomban. A korai időkben a császár mágikus uralkodó volt. A ceremóniák révén lépett kapcsolatba az istenekkel, így …

A Kr.e. 2. évezred elején érkeztek Kis-Ázsiába a hettiták, akik később egy erős birodalom központjává tették ezt a vidéket. Ők voltak az első, indo-európai nyelvet beszélő nép, így az ő távoli rokonainak számítanak a legtöbb európai népek (angolok, németek, olaszok, oroszok, lengyelek, és a többi…). A hettiták írását és nyelvét …

A 12. században jelent meg az inkvizíció, amely a „tévelygő eretnekség kinyomozására” lett létrehozva. Szerte Európában – és persze azon kívül is- emberek ezreit állították „bíróság” elé, ahol vélt, vagy valós indokokkal kínozták őket. Persze, természetes módon ,a hihetetlen fájdalom és sokk hatására olyan irreális vádakat ismertek be, amelyeken a …

Velence 117 szigetre épült, a mocsaras területen való elhelyezkedése pedig különleges építkezési típust honosított meg. 150 csatorna szeli keresztül a várost, valamint majdnem 400 híd található ezeken. Autóval egyáltalán nem közelíthető meg a város, ezért is érthető tehát, hogy egyetlen hagyományos értelemben vett térrel rendelkezik csupán, ez a Szent Márk …

A tudósokat több száz éven át lenyűgözte a hieroglifírás vagy képírás, amelyet az ókori egyiptomi emlékek belső falain vésve, karcolva vagy festve találtak. Ám az egyiptomiak által több mint 3000 éven áthasznált írás jelentését a római kor végére már nem ismerték. Az 1799-ben talált rozettai kő felfedezése jelentette a hieroglifák …

Európában csak a 12. századtól használnak iránytűt, ám az ókori hajósok már régen is jól tájékozottan a nyílt tengeren. A mai Libanon területén élt föníciaiak i.e. 5. században széles, ívelt orrú gályáikon már átmerészkedtek a Gibraltári-szoroson. A régi polinézek támasztóúszós vitorlás csónakjaikon több ezer km-es tengeri utat tettek meg a …

A fáraót, országuk királyát, isten fiaként tisztelték az ókori egyiptomiak. A fáraó sírhelye mindenkor a legjobban megépített és legpompásabban felszerelt piramis volt. Az utókor számára még ma is fejtörést okoz, hogy az egyiptomiak a piramis építést számottevően miért nem ábrázolták, holott mindennapi életük sok eseményét megörökítették. A piramisok hatalmas kövekből …

A bebalzsamozott és gondosan betakargatott holttestet múmiának hívják. Ezeket a holttesteket azért balzsamozták be, hogy ne porladjanak szét. Az ókori egyiptomiak azért balzsamozták és óvták a holttesteket, mert hittek a túlvilági életben és úgy képzeltek, hogy az ember a halála után föltámad és tovább fog élni egy nem földi világban. …

Egyetlen európai sem tudta 1492 előtt, mi is van a Kanári- és az Azori-szigeteken túl. Amikor Kolumbusz Kristóf vitorlát bontott, és elindult nyugat felé, az Indiába vezető tengeri utat szerette volna megtalálni. Ám e helyett felfedezett egy új földrészt, amelynek létezéséről senki, még a legnagyobb utazók és földrajztudósok sem tudtak …

A római Colosseumban napkeltétől napnyugtáig harsogott a játékokat élvező tömeg üvöltése. A porondon zajló mészárlás és vérfürdő akár hónapokig is eltarthatott. A szórakozás csúcspontját a „munus” jelentette, vagyis a gladiátorok viadala, amikor felfegyverzett férfiak gyakran életre-halálra harcoltak egymás ellen. Előfordult, hogy egy nap alatt 2000-nél is több gladiátor küzdött meg …