Történelem

Zene Jelentős időszakát élte a korszakban a magyar zeneművészet. Bartók Béla az ősi parasztzene formavilágára építve új modern zenét teremtett. Kodály kidolgozta az ének- és zenetanítás később világszerte alkalmazott módszerét. A 30-as évektől, ahogyan a figyelem a paraszti kultúra felé fordult és természetesen Bartók, Kodály hatására, sokféle kezdeményezés indult a …

Lengyelország lerohanása 1939. szeptember 1-jén hajnalban a néhány nappal előbb Danzig kikötőjébe „látogatás” címén befutott Schleswig-Holstein nevű német hadihajó lőni kezdte a Westerplatte-félsziget lengyel őrszázadát. Ugyanebben az időpontban szárazföldön és levegőben hadüzenet nélkül megkezdődött az általános német támadás Lengyelország ellen. A brit és a francia kormány ultimátumban szólította fel Németországot, …

Az egyházak jelenléte a társadalom egész életét éppúgy áthatotta, mint az egyes emberét. Minden magyar állampolgár automatikusan valamelyik felekezet tagjának számított. A csecsemőt szülei vallása alapján anyakönyvezték és minden hivatalos iraton kötelezően szerepelt a„vallás” rovat. Az iskolákban kötelező volt a hitoktatás. A vallási megoszlás katolikus többséget mutatott 64%-kal. A reformátusok …

A két világháború közötti évtized az irodalom nagy korszaka volt. Ekkor emelkedett új magaslatokra a Nyugat c. folyóirat nagy nemzedéke, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Nagy Lajos és Karinthy Frigyes költészete és prózája. Az 1920-as évek végétől új generáció jelent meg: József Attila, Németh László, Illyés Gyula, …

Oktatásügy A rendszer oktatási politikája két alappilléren nyugodott: az értelmiségi elit magas fokú képzésén és a lakosság elemi iskolázottságának emelésén. Ezt a programot Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter indította el. Az 1920-as évek elején jelentős összegeket fordítottak az új államhatárokon kívül került egyetemek hazatelepítésére. A kolozsvári egyetem Szegedre, a …

A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) kormányai igyekeztek megváltoztatni a soknemzetiségű délvidéki régiók (Bánát, Bácska, Dél-Baranya, Drávaszög stb.) etnikai arculatát: a magyar iskoláknak közel felét rögtön az első évben bezárták (a Mura-vidéken pl. a két világháború közt egyetlen magyar iskola sem működött), illetve szerb-horvát tannyelvűvé változtatták. A szabadkai, zombori, újvidéki, zentai …

A politikai szabadságjogoknak a többi kelet-közép-európai államnál nagyobb mértékű csehszlovákiai érvényesülése a magyar kisebbség számára is lehetővé tette a pártpolitikai szerveződést. Az 1920-ban létrehozott Országos Keresztényszocialista Párt, illetve az Országos Magyar Kisgazda Párt (későbbi neve: Magyar Nemzeti Párt) képviselői ellenzéki politizálással szabadságjog próbáltak érvényt szerezni az 1920. évi csehszlovákiai alkotmánytörvényekben …

A történelmi Magyarország felbomlása nyomán a trianoni békeszerződésben rögzített határokon túlra került a 20,9 milliónyi összlakosság közel 64%-a: a szomszéd államokhoz került 13,3 milliónyi népességből 3,3 millió volt a magyar, ami a korabeli összmagyarságnak nem egészen egyharmadát jelentette. A romániai magyar kisebbség A Romániához csatolt egykori magyarországi részeken az 1919. …

A magyar kisebbségek külföldön A magyar kisebbségi népcsoport politikai képviseletét a Magyar Nemzeti Párt tevékenysége alapozta meg. Rendkívül fontos volt a magyar kisebbségi egyházak közösségformáló szerepvállalása is. Az erdélyi (latinul Transsylvania) magyar politikai és kulturális közéletben a két világháború között jelentős szerepet játszott a transszilvánizmus eszméje, amely a tolerancia erdélyi …

A Márciusi Front A Márciusi Front 1937. március 15-én nyilvánosságra hozott programjában követelte az ország népi demokratikus átalakítását, az 500 kat. holdon felüli birtokok kisajátítását, a bankok, a monopóliumok uralmának megszüntetését. A dokumentum harcot hirdetett a német fasizmus ellen, és kiállt a dunai népek együttműködése mellett. Ekkor keletkeztek a népi …