Tag Archives: álom

Új kutakat közút mentén létesíteni, folyó- és állóvizeket házi haszonállatok úsztatására felhasználni nem szabad. Indokolt esetben a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) előzetes szakvéleménye alapján ettől eltérően is intézkedhet. Egészségügyi intézmények területéről eredő legelői árokból és vízfolyásból állatok nem itathatók, …

A legeltetett területen termett fű a legolcsóbb takarmány, a legeltetés pedig a leggazdaságosabb takarmányozási mód. A legelőn a kedvező élettani hatások mellett is különböző egészségi károsodások érhetik állatainkat. A káros hatások közül felsorolunk néhányat: helytelen használat, az ápolás hiánya, a gyomnövények és a mérgező növények elszaporodása, a járványvédelmi berendezések hiányossága, …

A savanyú füvekben jelen levő sok kovasav-anhidrid azokat érdessé teszi, így gyakori a száj, a nyelőcső, a gyomor és a bélcsatorna nyálkahártyájának sérülése, gyulladása. Az utóbbi miatt pl. étvágy- és hozamcsökkenés jelentkezik. A kondícióromlás elősegíti a parazitás fertőzés kiterjedését, ami főként a vizenyős legelőkön fordul elő. A vizenyős legelőkön gyakori …

A helyes gyeptársulásban 50-70%-ban I. és II. rendű pázsitfűféléket, 30-50%-ban pillangós virágú növényeket találunk. A pázsitfüvek energiatartalma igen jelentős, virágzás előtt a fehérjetartalmuk is elég nagy: könnyen oldható cukrokat tartalmaznak, amelyek a bendőben könnyen fermentálható energiaforrást jelentenek. A pillangósvirágúak nagy fehérjetartalmúak, karotinban, kalciumban, magnéziumban és egyéb biológiailag aktív vegyületekben (flavonoidok, …

A takarmány és a takarmányozás a termelés egyik legkiterjedtebb környezeti tényezője. A folyamatosan változó mezőgazdasági termelés még szorosabbá, egymástól még függőbbé teszik a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ember táplálkozásának kapcsolatát. A földművelés, a növénytermesztés, a betakarítás, a tárolás, a takarmánykészítés változó módszerei függvényében alakulnak a takarmány fizikai, kémiai és …

Meleg időszakban az izzadni képes állatfajok fokozott verejtékezéssel reagálnak, növekszik a légzésszám, az állatok keveset mozognak, egymástól távolabb, elnyúlt testtartással pihennek. Az izzadásra nem képes állatok testfelületüket nyállal (nyúl) vagy dagonyázással (sertés) nedvesítik. A magassághoz való alkalmazkodás lényegében a vörösvértestek megszaporodásában (policitémia) mutat jellegzetességet. Az ilyen környezetben élő állatok hemoglobinja …

Egy-egy fajon, fajtán belül generációkon át érvényesülhetnek olyan hatások, amelyek hatására a szervezetben végleges, állandósuló szerkezeti és működésbeli változások jönnek létre. Ezek a kialakult biológiai tulajdonságok teszik lehetővé, hogy az adaptáció, a tartós alkalmazkodás révén az állatok életben maradjanak, szaporodjanak és termeljenek. E folyamat során az állatok beilleszkedése sikerül ugyan …

A szervi hajlamosság alapján ismeretes a lovak vastagbél-csavarodása, a remesebél felfüggesztésének anatómiai sajátossága pedig helyzetváltozást okozhat. Tüdőbeli hegek környékén, gyulladás következményeként, a terület csökkent ellenálló képessége miatt könnyen fejlődik ki ismételt gyulladásos folyamat. Az egyedi hajlamosság részben öröklött, részben pedig a méhen belüli és/vagy kívüli élet során szerzett tulajdonságok függvénye, …

Hajlamosság fogalmán értjük az állati szervezet fogékonyságát a kórok iránt, a betegségre (sérülésre) való készséget. A diszpozíció alkati és kondícióbeli, örökletes és szerzett tulajdonságokon alapszik. A faji hajlamosságot örökletes alapon magyarázhatjuk. A szarvasmarha öröklött faji tulajdonsága következtében fogékony, hajlamos a ragadós száj- és körömfájásra, a brucellózisra, a streptokokkuszok vagy sztafilokokkuszok …

Az alkat egyedi jellegét már régen igyekeztek tipizálni. Az egyes típusok a külső megjelenésen (habitus) alapulnak, a külső, alakbeli jellemzőkből igyekeztek a belsőkre következtetni. A háziállatok Sigaud beosztása szerint muszkulárisz, reszpiratórikusz és digesztívusz típusra oszthatók. Állattenyésztési tapasztalatok szerint a jól tejelő tehén általában reszpiratórikusz, a hízlalásra alkalmas szarvasmarha a digesztivusz …