LifePress Életmód magazin Ezeket is nézd:
Meleg időszakban az izzadni képes állatfajok fokozott verejtékezéssel reagálnak, növekszik a légzésszám, az állatok keveset mozognak, egymástól távolabb, elnyúlt testtartással pihennek. Az izzadásra nem képes állatok testfelületüket nyállal (nyúl) vagy dagonyázással (sertés) nedvesítik.
A magassághoz való alkalmazkodás lényegében a vörösvértestek megszaporodásában (policitémia) mutat jellegzetességet. Az ilyen környezetben élő állatok hemoglobinja nagy affinitást mutat az oxigén iránt, szarvasmarha és juh esetében csökken az időegység alatt belélegzett levegő mennyisége, egyidejűleg nő a vér áramlása, a jobb szívfél izomzata túlteng (hipertrófia), a vérben pedig növekszik a hemoglobin és a mioglobin aránya.
Fokozott igénybevétel esetén megnövekszik a vázizomzat tömege, ismételt mechanikai izgalomra (durva padozat) a bőr megvastagodhat. Az állatok a különféle tartási módokhoz (technológiákhoz) alkalmazkodhatnak, tanulékonyságuk tapasztalaton alapuló adaptációs válasz (elektromos pásztor elkerülése, önitató működtetése). Más esetekben a feltételes reflexek következtében környezeti hatások – etetési idő, etetést kísérő fény és zaj – megindítják a gyomornedv-elválasztást, a fejőgépek zajára megindul a tejleadás;.
Az állatok egymás közötti kapcsolata bizonyos idő elteltével alakul ki. A szocializálódás az állatok fejlődésében kritikus szakasz. Már a születést követően összeütközésbe kerülnek egymással a csecsbimbóért folytatott küzdelemben. A társas kapcsolat fiatalabb korban könnyeben és kevesebb veszteséggel jön létre. Az állatok között a szociális rangsor alapján szinte állandó küzdelem folyik a térért és a takarmányért. A kannibalizmus ismert jelenség, amely a zsúfoltság, a helytelen mikroklíma, a nem megfelelő méretű és számú etető- és itatóedények stb. következtében jelentős gazdasági kárral jár.
