Tag Archives: beszéd

A gondolkodás és a beszéd szoros kölcsönhatásban fejlődik. Az általános iskola alsó tagozatának különösen nagy szerepe van a gyerekek beszédének kialakításában. Az iskolakezdéskor a gyermekek jelentős részénél számos beszédhiányosság tapasztalható, bár az óvoda figyelemre méltó tevékenysége miatt ez egyre csökkenő tendenciát mutat. A beszédfogyatékosság nagy része nem a logopédiára tartozó …

A kisgyerek általában meghatározott sorrendben tanulja meg a nyelvtani szabályok alkalmazását. Kezdi megkülönböztetni az igeidőket, ragokat használ a hely megjelölésére: „dobozban”, „földön”, árnyaltan használja a határozatlan és a határozott névelőt. A következő állomás az, amikor a birtokviszonyt is jelöli: „a könyv anyué”, „a cipő apué”. A kisgyerek úgy fogja megtanulni …

A kisgyermek három éves korára egyre bonyolultabb mondatokban beszél és össze tud kapcsolni teljes beszédfordulatokat is. Megérti és helyesen alkalmazza a tagadást. Most kezd igazi kérdéseket fogalmazni, már nem „miért”-tel kezdődik minden kérdése, és ez idő tájt érti meg a tárgyak közötti kapcsolatot. Már kezd jelzőket használni – nagy, kicsi, …

Amikor a kisgyerek kezdi felfogni a nyelvtan bonyolultabb formáit is, ismételjük el azt, amit mondott, de mindig a helyes formában. Tanítsuk meg, hogy hogyan tegye fel kérdéseit helyesen, milyen szavakkal vezetheti be kérdéseit. A gyerek azt kérdezi: „Megyünk el?” Mondjuk azt: „Hová megyünk?” A gyerek így teszi fel a kérdést: …

Ahogy közeledik a harmadik születésnapja felé, a kisgyerek egyre többet kérdez. Kétségtelenül fárasztó az állandó „miért?”-re felelni, de örüljünk annak, hogy a kisgyerek ennyire érdeklődik minden iránt, ennyire szeretne mindent megérteni, és mindenáron szeretné kifejezni gondolatait. Mindig komolyan kell vennünk a gyerek kérdéseit, igyekeznünk kell a lehető legpontosabb, az igazságnak …

A dyslexia vagy más néven olvasási zavar egy elég komoly probléma egyes kisgyermekek esetében. Kevesen tudják viszont pontosan, hogy mit kell igazán olvasási zavarnak tekinteni. Sokszor megalapozatlanul használjuk ezt a fogalmat, mert esetleg olvasási zavarként kezelünk egy olyan problémát, amin valójában, ha nem ismernénk félre, könnyen lehetne segíteni. Kétségtelenül előfordul, …

A kisgyerek szókincse folyamatosan bővül. Azokat a szavakat tanulja meg leghamarabb, amelyek mindennapi életében előfordulnak: személyek, állatok, ételek és a nap közben látott ás tárgyak neveit. A legelső szavak között sok állat neve szerepel kacsa, kutya, cica, ló, csacsi, boci és jelöli azt is, milyen hangot adnak. Tudja a legkedvesebb …

Nagyon sokat számít, hogy milyen nyelvet használ a szülő, amikor a kicsi gyermekéhez beszél. A felnőttek a nagyobbacska gyerekkel összetettebb mondatokban beszélnek, hosszabb szavakat is belefűznek, illetve elvont gondolatokat is közölnek. Ne essünk bele abba a hibába, hogy „gyerekszinten” beszélünk vele és fölöslegesen is gyereknyelvet használunk. Sőt, szőjünk mondókánkba egy-egy …

Legfontosabb kommunikációs eszközünk a nyelv. Ez mind a beszélt, mind az írott nyelvre érvényes, feltéve, hogy a kommunikációban résztvevők azonos nyelven beszélnek, illetve írnak. A nyelv segítségével megvalósuló kommunikációt a pszichológusok verbális kommunikációnak nevezik, szemben a nonverbális kommunikációval, amelynek eszköze a cselekvés, a testbeszéd. Jellegzetes gesztus pl. a fejrázás vagy …

Már több mint 2000 éve vonzza az embereket a gyermekek beszédtanulásának kutatása. Hogyan tanulunk beszélni? – ez az alapkérdés, erre vezethető vissza valamennyi kísérlet, amely a gyermekek beszédfejlődését hivatott feltérképezni. Azonban erre a kérdésre aligha születhet ma még tökéletes válasz. Annyi bizonyos, hogy a beszédtanulás nem az első szó kiejtésével …