A beszédfejlődés

A gondolkodás és a beszéd szoros kölcsönhatásban fejlődik.
Az általános iskola alsó tagozatának különösen nagy szerepe van a gyerekek beszédének kialakításában.
Az iskolakezdéskor a gyermekek jelentős részénél számos beszédhiányosság tapasztalható, bár az óvoda figyelemre méltó tevékenysége miatt ez egyre csökkenő tendenciát mutat.
A beszédfogyatékosság nagy része nem a logopédiára tartozó beszédhiba 8mint például a dadogás, raccsolás, pöszeség), hanem a hangok-szavak helytelen kiejtéséből, rossz légzéstechnikából adódik.
Ezek közül a leggyakoribb kiváltó okok:

– A helytelen légzéstechnika ( mivel ennek fejlesztésével az iskoláskor előtt tudatosan nem foglalkoztak) – ez azt jelenti, hogy a gyermek a levegővel nem tud gazdálkodni, “ott, és akkor vesz levegőt, amikor az elfogy, amikor kifullad”).
-Hangindításukra a végletesség jellemző – “vagy halkan, suttogva, vagy nagy hangerővel beszélnek”.
-Artikulációjuk, hangsúlyozásuk, hanglejtésük helytelen (például hosszabb szöveg, vagy vers mondásakor “kántáló”).
-Sok a helyes ejtési hiba, nyelvjárási hiba.
A hosszú hangokat helytelenül megrövidítve – például “annál jobban” helyett “anál joban” vagy fordítva: a rövid hangot hosszan ejti, például “posta” helyett “pósta”.
A nyelvjárásban például az ember=”embör”, néz=”níz”, ettem=”öttem”.
De ugyanúgy gondot jelent a nemzetiségi tanulók és cigány tanulók beszédelterelése is.
Ezek a tünetek az olvasásra történő áttérés során még tovább komplikálódnak.
Ezért a beszédművelés legfontosabb fázisa egyénileg felmérni, megállapítani a tanulók beszédfejlettségi szintjét.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Értelmi retardáció

A népességnek mintegy 3 százaléka – ami elég tetemes rész! – olyan alacsony teljesítményt nyújt …

Hozzászólás