Kezdőlap / Tag Archives: csata (page 2)

Tag Archives: csata

A Középosztály

A középosztály sokfajta eltérő élethelyzetű, indíttatású, és igen különböző életszínvonalú csoportokból tevődött össze. A dzsentri eredetű bürokrácia és értelmiség, továbbá a középbirtokosság alkotta a kor szóhasználatában „úrinak” vagy „történelminek” nevezett középosztályt. Jelentősebb volt a gazdasági ereje és magasabb az életszínvonala a középosztály másik elemének, a városi középtulajdonos tőkéseknek, de társadalmi …

Érdekel a cikk folytatása? »

A nagytőkések

A nagytőke Magyarországon mintegy félszáz család kezében összpontosult. Köztük találjuk az ipari, a bank- és a kereskedelmi tőke képviselőit. Nagytőkések Érdekeiknek, akaratuknak nem a miniszteri bársonyszékek megszerzésével, sokkal inkább egyes állami és társadalmi intézmények, szervezetek kézben tartásával szereztek érvényt. Ilyen volt pl. a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete, a Gyáriparosok Országos …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Magyar társadalom a két világháború között

A Magyar uralkodó osztályok A tényleges gazdasági és politikai hatalmat az arisztokrácia és a nagytőkések gyakorolták. Az arisztokrácia a konszolidáció után gazdasági hatalma és történelmi tradíciói folytán a politikában fontos szerepet játszott. Többségében mélyen konzervatív volt. Fontos pozíciókat szerzett az ipari és a banktőke világában is. A nagybirtokos arisztokrácia érdekképviseleti …

Érdekel a cikk folytatása? »

Modernizálódás az életviszonyok terén

A foglalkozási és települési arányok változásán túlmenően érzékelhetően megváltoztak az életviszonyok is. Eltolódott a házasodási életkor és növekedett a házasság előtt felnőtt korban eltöltött évek száma. Ez a férfiak-nők viszonyának és kötelezettségeinek átértékelését vonta maga után. Bár jogszabályok még nem rögzítették, előrehaladt a nők emancipációja. Létrejöttek a csak nőkre orientált …

Érdekel a cikk folytatása? »

Ipari fejlődés

A bánya-, az energia- és a kohóiparban a bauxitbányászat, a timföldgyártás és az alumínium kohászat megindulása és gyors felfutása, valamint a villamosenergia termelés négyszeresre növekedése 1921 és 1938 között jelenős, eredmény volt. Ebben az időben épült a tatabányai, a bánhidai és az ajkai erőmű. Az 1930as évek elejére befejeződött a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Gazdasági fejlődés az évtized második felében

Az évtized közepétől Európában mérsékelt konjunktúra bontakozott ki. Magyarországon ez mindössze három évre, az 1926-29 közötti időre korlátozódott. A termelés 1927-re végre elérte a háború előtti szintet, és 1929-ben kissé meg is haladta azt. Buenos Airesben kihajózzák a Ganz motorkocsikat, amelyek az Andokban közlekedtek (1939) A mezőgazdaság lényegében az egész …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Magyar gazdaság és népesség a két világháború között

A gazdaság újjászerveződése Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után megváltoztak a magyar gazdaság létfeltételei. Gazdasági kapcsolataiban a Duna menti országok szerepe általában csökkent, ami rontotta a magyar mezőgazdaság értékesítési esélyeit. A térség országai a századfordulón Európa legfőbb élelmiszerszállítói közé tartoztak. A világháború után nem tudták megtartani nyugat-európai piacaikat. Míg a háború …

Érdekel a cikk folytatása? »

Harc az ókorban

A kőkorszakban a törzsek közti csatározás csupán rituális jellegű konfliktusrendezés volt. Az ókori letelepedett életforma azonban magával hozta a gazdaságilag értékes területekért való küzdelmet és más államok javainak elbirtoklását. A városias életforma kialakulásával szükség volt hadseregre, mely úgy tudta minél hatékonyabban ellátni feladatát, ha megfelelően felszerelt volt. A Kr. e. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Nagy Sándor

Nagy Sándor (III. Alexandros, Kr. e. 356-323), mekedon király, az ókor egyik legnagyobb hadvezére Kr. e. 356 július 20-án született II. Philipposz makedán király fiaként. 16 éves korában már kiváló harcos ként tűnt ki, s apja Makedónia régensévé nevezte ki. Igen művelt volt, Arisztotelész nevelte. Kr. e. 338-ban, 18 éves …

Érdekel a cikk folytatása? »

A lőfegyvereket elvető japánok busidója

Az 1543-ban, a Tanegashima szigetére sodródott portugálok közvetítésével került először puska Japánba. Ez jelentős változást idézett elő a Hadakozó Fejedelemségek korának harcászatában. A íj szerepét – melynek technikájában eddig egymással versengtek a busik – most átvette a hasonlóan lőfegyverként működő puska. A japánok az eredetileg is praktikus, európaiaktól átvett puskát …

Érdekel a cikk folytatása? »