LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Magyar uralkodó osztályok
A tényleges gazdasági és politikai hatalmat az arisztokrácia és a nagytőkések gyakorolták.
Az arisztokrácia a konszolidáció után gazdasági hatalma és történelmi tradíciói folytán a politikában fontos szerepet játszott. Többségében mélyen konzervatív volt. Fontos pozíciókat szerzett az ipari és a banktőke világában is. A nagybirtokos arisztokrácia érdekképviseleti szervezete az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) volt. Az arisztokráciához kb. 500 család tartozott, de többezer holdas földbirtokaik az ország földterületének egyharmadára kiterjedtek. Az Esterházy-, Zichy-, Pallavicini-, Festetics- és Habsburg-család, valamint a katolikus egyház birtokain 400 000 család (családtagjaikkal együtt mintegy 1,5 millió ember) élt és dolgozott.
„Próbáljuk meg leírni egy ilyen mágnásnak házatáját, életmódját. Előnyös helyzetének, létének alapja kétségkívül a földbirtok, az uradalom.
Az uradalom csaknem babonás tiszteletet biztosít tulajdonosának vagy haszonélvezőjének. A falu vagy kisváros közepén, ritkán szélén lévő őspark lombjai közül kikandikáló kastély felé áhítattal néznek a helybeliek és boldog az a honorácior, aki olykor-olykor ebédmeghívást kap, vagy valami hivatalos ténykedés révén összeköttetésbe jutván a kastély urával, abban a szerencsében részesül, hogy dolga végeztével a hallban vagy férfiszobában koccinthat a házigazdával, és rágyújthat egy szivarra. A környéken a kastély urát és gyermekeit senki sem emlegeti családnevükön. Egyszerűen a „gróf’, a„herceg”, a„báró” a családfő, éppen úgy, mint ahogy monarchikus államokban nem szükséges a király nevét megjelölni. A családtagok pedig keresztnevükkel szerepelnek és jövésük, menésük, viselt dolgaik nemcsak a helyi vagy szomszédos heti lapban, hanem az úri kaszinóban, a gyógyszertárakban, a cukrászdában, sőt a kovácsműhely törzsközönsége körében is állandóan érdeklődés tárgya.
A grófi család élete a kastélyban tulajdonképpen elég egyhangú. Mind több (budapesti) Múzeum-negyedbeli vagy várbeli mágnáspalota marad zárva, vagy kerül egyesületek, intézmények bérletébe; elmaradt az aulikus főúri családok bécsi tartózkodása is. Ennek politikai okai is vannak, főleg és elsősorban gazdasági okokra vezethető azonban vissza ez az elzárkózás, amelyet legfeljebb a fényéből erősen vesztett lóversenyidény szakít meg.”
(Weis István szociológus)
