Kezdőlap / Tag Archives: kereskedelem

Tag Archives: kereskedelem

A kereskedelmi tevékenység

Szakítva a kontinentális Európához fűzött kapcsolatokkal, háromirányúvá vált a kereskedelmi tevékenység Nagy-Britannia, Afrika, és Amerika között. A britek vállalkoztak arra, hogy Afrikából rabszolgákat szállítsanak észak-amerikai gyapotültetvényekre. Később importálták az észak-amerikai gyapotot, és Nagy-Britannia gyáraiban és műhelyeiben dolgozták fel, hogy eladhassák, immár feldolgozva, jelentős kereskedelmi haszonnal Amerika északi gyarmatain, és kalózkodás …

Érdekel a cikk folytatása? »

Jelzáloghitel

Klasszikus esetben a jelzálogfedezet beépítetlen, vagy felépítménnyel rendelkező telekingatlan. Természetesen ahhoz, hogy az adott ingatlan szerepelhessen a fedezetek között bizonyos alapvető kritériumoknak meg kell feleljen. Az alábbi tényezőket kell ismernie a banknak: Az ingatlan tényleges tulajdoni helyzete, Az adott ingatlan potenciális forgalmi értéke és piaci ára, Az értékesítés várható költsége, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kasztos társadalom

A felfelé irányuló áramlás, vagyis a szülőkénél magasabb rétegbe való emelkedés lehetősége nagyon korlátozott maradt. Az érettségi bizonyítvány és az egyetemi diploma megszerzése – ami belépőjegy lehetett az úri világba – a kétkezi dolgozók gyermekei számára igen nehéz volt. Legfeljebb a négyosztályos polgári iskolát vagy valamilyen szakiskolát végezhették el, ami …

Érdekel a cikk folytatása? »

Alacsony életszínvonal

Élelmiszerekre a munkásháztartások kiadásainak több mint 50%-át költötték. Ez az arány önmagában is a szűkös életvitel egyik mutatója. Ha egy családban több kereső volt, a fogyasztás színvonala akkor is alacsony maradt. Különösen kevés hús, tojás, tejtermék került a munkások asztalára, viszont sok lisztes, alacsony fehérje- és vitamintartalmú, de az éhséget …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Munkásság

A városi proletáriátus a háború előtt a lakosság 17%-át, 1930-ban pedig már 29%-át tette ki. A gyarapodás fő forrása a faluról történt fölvándorlás volt. A létszámnövekedés mögött ugyanakkor az ipari struktúra és a munkásosztályon belüli arányok változása is meghúzódik. Ennek összetett hatása igen jól megmutatkozik az új iparágakban, pl. az …

Érdekel a cikk folytatása? »

A parasztok élete

Ha a paraszti népességen belüli arányokat nézzük, a két világháború közötti magyar paraszt jellegzetes típusa nem a birtokos paraszt, hanem a törpeparcellás vagy a nincstelen agrárproletár volt. Kereken hárommilliós rétege a paraszti népesség több mint kétharmad részét tette ki. Kialakulásában az iparosodás és az urbanizáció elégtelen volta játszotta a főszerepet. …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Parasztság

A föld- és parasztkérdés a magyar társadalmi fejlődés központi problémája maradt a két világháború közötti időszakban is. A kezdetleges munkaeszközökkel rendelkező kisárutermelő parasztság gazdaságaiban a család végzett minden munkát. Önálló megélhetést csak a legalább 15 holdas birtok nyújtott. Öt hold alatti töredékparcella pedig egyáltalán nem tudta eltartani tulajdonosát.Ruhára, kultúrára alig …

Érdekel a cikk folytatása? »

Cím és rangkórság

„A cím- és rangkórság Magyarországon általános jelenség, és az a mód, ahogy ma életben van, az úrhatnámság és szolgalelkűség tipikus megnyilatkozása. Saját címüket az emberek csak lefelé használják, de egyenrangúak egymás között általában sohasem. Ez mutatja a címek igazi értékelésének hiányát és a hozzáfűződő tisztelet őszinteségében fogyatékos voltát. A magasabb …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Középosztály

A középosztály sokfajta eltérő élethelyzetű, indíttatású, és igen különböző életszínvonalú csoportokból tevődött össze. A dzsentri eredetű bürokrácia és értelmiség, továbbá a középbirtokosság alkotta a kor szóhasználatában „úrinak” vagy „történelminek” nevezett középosztályt. Jelentősebb volt a gazdasági ereje és magasabb az életszínvonala a középosztály másik elemének, a városi középtulajdonos tőkéseknek, de társadalmi …

Érdekel a cikk folytatása? »

A nagytőkések

A nagytőke Magyarországon mintegy félszáz család kezében összpontosult. Köztük találjuk az ipari, a bank- és a kereskedelmi tőke képviselőit. Nagytőkések Érdekeiknek, akaratuknak nem a miniszteri bársonyszékek megszerzésével, sokkal inkább egyes állami és társadalmi intézmények, szervezetek kézben tartásával szereztek érvényt. Ilyen volt pl. a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete, a Gyáriparosok Országos …

Érdekel a cikk folytatása? »