A középosztály sokfajta eltérő élethelyzetű, indíttatású, és igen különböző életszínvonalú csoportokból tevődött össze. A dzsentri eredetű bürokrácia és értelmiség, továbbá a középbirtokosság alkotta a kor szóhasználatában „úrinak” vagy „történelminek” nevezett középosztályt.
Jelentősebb volt a gazdasági ereje és magasabb az életszínvonala a középosztály másik elemének, a városi középtulajdonos tőkéseknek, de társadalmi befolyásuk és politikai pozíciójuk kisebb volt. Ők általában liberális nézeteket vallottak, nagyobb arányban voltak közöttük zsidók, akik szemben álltak a szélsőjobboldali törekvésekkel.
Hogyan élt a középosztály?
Az életviszonyok minőségében a meghatározó volt a lakás. A középrétegek felső szintje, a középbirtokosok, a legmagasabb fizetési osztályokba tartozó köztisztviselők, az igazán jómódú nagykereskedők, vállalkozók, gyárigazgatók és cégvezetők saját házukban laktak. Vidéken a családi kúriában éltek, a fővárosban a reprezentatív villákban, amelyekkel a két világháború közötti időszakban kezdett beépülni a Rózsadomb, a belső-budai hegyvidék és Kelenföld kertvárosi része. A sokszobás épületekben több háztartási alkalmazottat is tartottak.
A hivatalnoki és értelmiségi családok zöme bérlakásban élt. Ezekben a három, de mind gyakrabban csak kétszobás, összkomfortos lakásokban cselédszoba is volt, mert egy háztartási alkalmazott még ezeknél a családoknál
is dolgozott. Mire tellett havi 300-400 pengőből, egy hivatalnoki, pedagógusi keresetből? Egy kétgyermekes család korabeli számítás szerint 80 pengőt lakbérre, 22 pengőt fűtésre-világításra, 100 pengőt ruhaneműre, a többit egyéb kiadásaira költötte, vagy egy részét félretette váratlan kiadásokra (orvos, gyógyszer), illetve szórakozásra, nyaralásra, utazásra.
A szabadidő eltöltését is szigorú szokásjog szabályozta. úriember vagy úrihölgy nem űzhetett bármiféle sportot. Kifejezetten úri testedzési forma volt a tenisz, a lovaglás, a sízés, az evezés, a golf, a vitorlázás, a vadászat. A technikai sportok közül a repülés és az autózás. Megengedettnek számított az úszás, az asztalitenisz, a motorkerékpározás, a kirándulás.
Címkékbéke csata fejlődés fellendülés Gazdaság ipar kereskedelem középosztály népesség szerződés történelem világháború
Ezt mindenképpen olvasd el!
Ipari fejlődés
A bánya-, az energia- és a kohóiparban a bauxitbányászat, a timföldgyártás és az alumínium kohászat …