A nők olyan munkákat is elvégeztek, amelyek addig kifejezetten férfiszakmáknak számítottak. Újdonságot jelentett a házasságban élő nők munkavállalása, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt. Az Egyesült Államokban a legjelentékenyebb beavatkozást a hagyományos életmódhoz képest az jelentette, hogy az állami beavatkozás az élet minden területére kiterjedt, a munkavállalástól a táplálkozáson át a …
Érdekel a cikk folytatása? »A Nácik háborús célja: Az „új rend”
Az emberek életén, népek, nemzetek sorsán kívül az egész emberiség jövője, a haladás és a humánum pusztulása vagy továbbélése volt a háború tétje. A fasizmus győzelme leszámolást jelentett volna a szabadság, az egyenlőség és a demokrácia eszményei jegyében a nagy francia forradalom óta elért vívmányokkal és kialakult életvitellel. A világméretű …
Érdekel a cikk folytatása? »Az antifasiszta szövetség megtámadása (1943. JÚLIUS-1944. DECEMBER)
A Kurszki csata és következményei 1943 márciusában a szovjet téli offenzíva eredményeként létrejött az ún. kurszki kiszögellés. A német hadvezetés azt tervezte, hogy ebben a kb. fél Anglia nagyságú zsákban egyidejű északi és déli támadásokkal megsemmisíti a szovjet erőket, és visszaveszi a kezdeményezést. A szovjet vezérkar úgy döntött, hogy csapatai …
Érdekel a cikk folytatása? »Amerikai sikerek a Távol – Keleten
A csendes-óceáni hadszínteret 1943 őszén az amerikaiak kettéosztották. Nimitz tengernagy a Csendes-óceán középső részén, a legrövidebb úton közeledett flottájával, légierejével és tengerészgyalogságával Japán felé, míg MacArthur tábornok az óceán délnyugati részéről kiindulva új-Guineát és a Fülöp-szigeteket célozta meg. 1943 őszén mindkét irányba, lényegében egy időben indult meg az offenzíva. 1944 …
Érdekel a cikk folytatása? »A Jaltai konferencia
A szövetséges csapatok már Németország háború előtti határaihoz közeledtek, de még mindig igen számottevő német haderővel kellett szembenézniük. Kb. 7,5 millió német katona állt még fegyverben. A keleti fronton 1945 januárjában a németek feladták Varsót és a sziléziai iparvidéket, majd a hónap végén Zsukov seregei átlépték az 1938-as német határt. …
Érdekel a cikk folytatása? »Az európai rendezés alapelvei
Nem a Jaltában elfogadott döntések szolgáltatták ki az érintett államokat a Szovjetuniónak. A szovjet hadsereg jelenléte, amely a koalíciós háború eredménye volt, tette lehetővé Sztálinnak, hogy a jaltai határozatokat tetszése szerint, a szovjet érdekek alapján értelmezze. Gyakorlatilag csak a lengyel határokra vonatkozó állásfoglalást valósította meg, azt is tágan értelmezve, Németország …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Európai háború vége
Németország kapitulációja „Az orosz csapatok kétségkívül le fogják rohanni egész Ausztriát, és be fognak vonulni Bécsbe. Ha Berlint is elfoglalnák, illetéktelenül beléjük vésődnék az a benyomás, hogy a közös győzelemhez való hozzájárulásuk túlsúlyban volt. Nem szülhet bennük ez a tény olyan lelkiállapotot, amely majd a jövőben súlyos és félelmetes nehézségeket …
Érdekel a cikk folytatása? »Magyarország a háborúban (1941 december – 1944 március)
Bárdossy politikájának csődje A hitleri villámháború kudarca már 1941 őszén óvatosabb magatartásra késztette Horthyt és Bárdossyt. A kormányzó leváltotta Werth Henrik vezérkari főnököt, aki a magyar fegyveres erők még nagyobb arányú bevetését szorgalmazta. A helyére kinevezett Szombathelyi Ferenc vezérezredes arra törekedett, hogy a frontra küldött csapatokat visszahozzák. A Gyorshadtest – …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Antifasiszta politikai erők
A Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek a hadbalépés után is megőrizték legalitásukat, ami egyedülálló jelenség volt Európának ebben a régiójában. Az adott törvényes lehetőségek között a legális munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folytatott, támogatta az antifasiszta függetlenségi mozgalmat, és képviselte a munkásság gazdasági érdekeit. Az SZDP politikájának célja volt, hogy lehetőség szerint …
Érdekel a cikk folytatása? »Kállay Miklós miniszterelnök
Kállay Miklós kormánya 1941-42 fordulójának eseményei megérlelték az uralkodó körök elhatározását, hogy a feltétlen németbarát Bárdossy Lászlónak távoznia kell. 1942 márciusában a kormányzó Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnökké. Kállay olyan politikusként vált ismertté, aki a szélsőségekkel szemben a mérséklet, a németek iránti elkötelezettséggel szemben a sajátos magyar érdekek képviselője. Miniszterelnöksége …
Érdekel a cikk folytatása? »