1935 új fejleménye volt a német-olasz szövetség kibontakozása is. Olaszország 1933-34-ben még elsősorban Németországtól tartott. Mussolini nem nézte jó szemmel Hitler terveit Ausztria bekebelezésére, nem kívánt közös határt Németországgal. Úgy vélte, hogy Angliának és Franciaországnak szüksége van Olaszországra, ezért nem emelnek kifogást, ha megkezdi gyarmati céljai megvalósítását. Olaszország ez időben …
Érdekel a cikk folytatása? »A Nemzeti mozgalom kibontakozása Indiában
A világ második legnépesebb országában a nemzeti felszabadulásért vívott harcot az 1885-ben alapított politikai szervezet, az Indiai Nemzeti Kongresszus irányította. A küzdelem az első világháború után új szakaszába lépett Mohandász Karamcsand Gandhi jogász-politikus tevékenységével. Vallásos elemekkel átszőtt szemléletének alapelemeit az igazság, az erőszakmentesség és az önmegtartóztatás alkották. Ezekből vezette le …
Érdekel a cikk folytatása? »Erőszakmentes engedetlenség
Az Arab országok Az arab területekre vonatkozóan meghatározó jelentőségű volt az 1920.áprilisi San Remo-i konferencia, amelyen Anglia és Franciaország gyarmati igazgatási jogkört kapott az ún. „A” kategóriájú mandátumterületeken (brit mandátumterületek: Palesztina, Transzjordánia, Irak, a francia mandátum a vetélkedés mai Szíria és Libanon területére terjedt ki). Egyiptomban, mint az Európához „legközelebb” …
Érdekel a cikk folytatása? »Japán terjeszkedése
A japán császárság már 1914 előtt sikeres hódító politikát folytatott. Megszerezte – többek között – Koreát és Tajvant, Kínában kiváltságot kapott Kvantung tartományban. Az Egyesült Államok távol-keleti érdekei sérelmének tekintette a japán terjeszkedést, amelyet diplomáciai eszközökkel kívánt feltartóztatni. Az amerikai kormány kezdeményezésére 1921. novembere és 1922. februárja között Anglia, Japán, …
Érdekel a cikk folytatása? »Az európán kívüli (gyarmati) világ 1914-1945 között
Az első világháborút megelőző két évtizedben fejeződött be a gyarmati rendszer kiépítése. Az angol, francia, holland, belga gyarmatosítók uralma megingathatatlannak tűnt. A helyi lakosok felkeléseit leverték. A„régi” gyarmatosítók mellett megjelentek az „újak” is: Németország, Japán és Olaszország. Az új hatalmak részt kaptak Afrikából, s eredményt értek el a befolyási szférák …
Érdekel a cikk folytatása? »Az osztályharci ellentétek
Az osztályharc éleződésének elmélete1937-ben meghirdette azt az elméletet, (amely jegyében különben már az 1930-as évek eleje óta politizált), hogy a szocializmus pozícióinak erősödésével az osztályharc nem csökken, hanem állandóan éleződik. Továbbá az ellenség – egyéb lehetősége nem lévén – befészkeli magát a kommunista pártba, ahol kártevő tevékenységét akár hosszú ideig …
Érdekel a cikk folytatása? »Spanyol fasizmus
1933. október 29-én José Antonio (az egykori diktátor, Primo de Rivera fia) létrehozta a Spanyol Falange (FE) politikai szervezetét… 1933 decemberében programszerűen meghirdették a Falange Alapelveit. Ezek szerint Spanyolország „nem terület, nem is férfiak és nőktömege”, hanem „oszthatatlan sorsközösség”, amelynek világjelentőségű küldetést kell betöltenie. Az őt alkotó egyének, osztályok és …
Érdekel a cikk folytatása? »A Komitern új programja
A Szovjetunió és a kommunista mozgalom is reagált a fasiszta veszélyre. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa 1935-ben megállapította: jelenleg nem az a kommunista pártok feladata, hogy megdöntsék a kapitalizmust, hanem az, hogy megállítsák a fasizmus előretörését. E célból össze kell fogniuk minden antifasiszta erővel, elsősorban a szociáldemokrata pártokkal és valamennyi …
Érdekel a cikk folytatása? »A Gulág-politika
Az elégedetlenség és a bírálat hangjait, a„túlzások” elleni figyelmeztetéseket – akár kommunistától, akár párton kívüli szakembertó] jöttek – jobb esetben „jobboldali elhajlásnak”, rosszabb esetben szabotázsnak, diverziónak bélyegezték. Az elégedetlenkedőket letartóztatták, börtönbe csukták és kényszermunkatáborokba vitték. 1939-ben csaknem két és fél millió ember élt a GULAG (Goszudarsztvennoje upravlenyije lagerej – Táborok …
Érdekel a cikk folytatása? »A Sztálini „nagy áttörés”
Ötéves tervek Bevezették a tervgazdálkodás utasításos rendszerét, amelyben a gazdaság minden részletkérdését központilag előírt tervszámokkal, rendelkezésekkel kívánták szabályozni. Az iparosítás erőforrásait a mezőgazdaságban megtermelt értékek átszivattyúzása és a fogyasztás alacsonyan tartása révén teremtették elő.1929-től megkezdődött a kisgazdaságok felszámolása, a mezőgazdasági nagyüzemek, a kolhozok (kollektív gazdaságok) erőszakos módszerekkel és rohamtempóban történő …
Érdekel a cikk folytatása? »