Tag Archives: féltékenység

A vitába bocsátkozás vezethet építő, fejlesztő konfliktushoz is. Sőt a vita egyenesen előfeltétele a kapcsolat fejlődésének. A konfliktusok kezelésére irányuló javaslatokat az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. A vita időpontjának és helyének kölcsönös megegyezéssel történő kiválasztása. Ez tulajdonképpen az időzítés elvének alkalmazása a konfliktuskezelésre. Vannak helyzetek, amikor ajánlatos a vitát elhalasztani, …

Minden konfliktus kezelésétől függően lehet építő vagy romboló jellegű. Az előbbi általában egy témára korlátozódik; jellemzője az ún. problémamegoldó eljárások alkalmazása, a meggyőzés, egymás szempontjainak figyelembevétele stb. Mindez többé-kevésbé az alkotási folyamathoz teszi hasonlóvá. A romboló konfliktus elharapódzó tendenciájú: függetlenedik a kiváltó októl és fenyegetési, kényszerítési taktikákhoz vezet, ami a …

Lev Tolsztoj szerint a boldog házasságok hasonlítanak egymáshoz, de minden boldogtalan házasság a maga módján az. Újabb kutatások megcáfolni látszanak ezt a tételt, s kimutatják, hogy épp a boldogtalan házasságokban sok a közös vonás: általában szegényes kommunikáció és a konfliktusok elmérgesedése jellemzi azokat. Téves viszont az az elképzelés, hogy a …

Ez a technikai műszó a kibernetikából, vagyis a vezérlés tudományából került be a kommunikációelméletbe és a pszichológiába, amikor kiderült, hogy az emberek közötti kapcsolatokban is nagy szerepet játszó jelenségről van szó. Az általános tétel azt mondja ki, hogy minden önszabályozó rendszerben s maga az ember, illetve a partnerkapcsolat is ilyen …

Vannak olyan helyzetek, amikor nem tudunk fontolgatni, időzíteni, mert az indulat elragad. Ilyen állapotban megnő az esélye annak, hogy „túllövünk a célon”, és tisztázás helyett még jobban összekuszáljuk a dolgokat. Az indulat elfojtása viszont túl nagy erőfeszítés lenne, és nem is egészséges, hiszen idegességhez, szervi panaszokhoz vezethet stb. Akkor mit …

A szavakkal történő kommunikáció akkor lehet eredményes, akkor vezet kölcsönös megértésre, ha mindvégig szem előtt tartunk néhány egyszerű alapelvet. 1. Az összefüggések figyelembevétele: Bármely szóbeli megnyilatkozás csak összefüggéseinek ismeretében értelmezhető helyesen. Ez azt jelenti, hogy ismernünk kell a helyzetet, amelyben a szavak elhangzottak, mindazokat az előzményeket, amelyek a szóban forgó …

A hagyományos házasságra jellemző, egyenlőtlen kapcsolatrendszert tehát át kell alakítanunk úgy, hogy elfogadtatjuk házastársunkkal az egyenrangú partnerség elvét. Ha az alárendelt fél helyzetében vagyunk, akkor ez azt jelenti: nem hagyjuk, hogy egyedül ő határozza meg, mikor és miről beszéljünk, vagy milyen döntéseket hozzunk. Annak alapján, hogy kialakítottuk magunkban az egyenrangú …

A kölcsönös megértés eszközeit, a közléseket és válaszokat többféle szempontból lehet típusokba sorolni. A szavakkal történő és a szavakon túli közlések megkülönböztetésén túl egy másik típuspárra is szeretnénk felhívni a figyelmet, amely a felek egymáshoz való viszonya szerint minősíti a közlések és válaszok folyamatát. Eszerint van egyenrangú és egyenlőtlen kommunikáció. …

Kétségtelen, hogy a teljes őszinteség, amely titkaink feltárását is magában foglalja, több-kevesebb kiszolgáltatottsággal járhat. Régen gyakoribb volt, de sajnos, ma is előfordul, hogy a partner visszaél a bizalommal, s így kellemetlen helyzetet teremt. Ez a lehetőség óvatosságra int; arra, hogy csak kellő megfontolás után vállaljuk a teljes őszinteség kockázatát. Akinek …

A csereelmélet szerint minden házasság: szerződés, cseremegállapodás – vagy mondjuk: barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés – a felek között egymás bizonyos szükségleteinek kölcsönös kielégítésére és az egymással való szolidaritásra. Persze ennek a szerződésnek a pontjait rendszerint nem fektetik írásba, csak gondolatban fogalmazzák meg – és sokszor csak nagyon hozzávetőlegesen, nem …