Kezdőlap / Társadalom / Házasság / Az eredményes eszmecsere alapelvei

Az eredményes eszmecsere alapelvei

A szavakkal történő kommunikáció akkor lehet eredményes, akkor vezet kölcsönös megértésre, ha mindvégig szem előtt tartunk néhány egyszerű alapelvet.
1. Az összefüggések figyelembevétele: Bármely szóbeli megnyilatkozás csak összefüggéseinek ismeretében értelmezhető helyesen. Ez azt jelenti, hogy ismernünk kell a helyzetet, amelyben a szavak elhangzottak, mindazokat az előzményeket, amelyek a szóban forgó közléshez vezettek, s azt is, hogy maga a közlő milyen értelmet tulajdonít szavainak, hogyan érti, amit mond. Ez utóbbiról többnyire a szavakat kísérő mozdulatok és más jelzések tájékoztatnak, de bizonytalanság esetén helyesebb rákérdezni. Így nem fordulhat elő, hogy egy tréfásnak szánt megjegyzést komolyan veszünk, és a félreértés folytán megsértődünk.
2. A helyes időzítés: Régi igazság és a tapintattal kapcsolatban már érintettem is -, hogy a megfelelő időben történő közlés eredményesebb, mint a rosszkor történő. Ez tulajdonképpen az összefüggések figyelembevételének az időre való kiterjesztése. Már a gyerekek rájönnek, hogy célszerűbb kiválasztani az alkalmas időpontot bizonyos közlésekre, pl. olyankor kérnek valamit (pénzt, édességet stb.) szüleiktől, amikor azok jó hangulatban vannak; pontosan tudják azt is, hogy mikor nem ajánlatos az iskolai kudarcokról beszámolni. Az ügyes időzítésnek ilyen formája jellemző a zárt házasságra is: csakhogy a saját érdeket szolgálja, kihasználva a partner gyenge pillanatait. Tipikus példa erre, amikor az asszony a férj szexuális közeledésének alkalmát használja ki valamilyen pénzügyi vagy egyéb igényének közlésére. A nyitott házasságban nincs szükség effajta mesterkedésekre.
3. A közlés világossága: A legtöbb félreértés a nem egészen világos közlésmód következménye. Gyakran mást mondunk, mint amit gondolunk, vagy éppen a lényeget hagyjuk homályban. „Ma fáradt vagyok” – mondja pl. a feleség, holott arra gondol, hogy nincs kedve a szeretkezéshez, mert a férje megsértette. „Anyád aztán csakugyan ért a főzéshez” – mondja a férj feleségének, amivel azt akarja mondani, hogy „te bezzeg nem értesz hozzá”. A homályos közlésmód többnyire kritikát rejteget, s ha ezt a másik fél megérti, sértődötten vagy agresszíven reagál. Ajánlatos ezért előzetesen átgondolni, mit akarunk mondani, s azt kellő tapintattal és időzítéssel, de nyíltan közölni.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Családtervezés és fogamzásgátlás

Sokan a családtervezés és a fogamzásgátlás, vagyis a teherbe esés megelőzése között éles ellentétet látnak. …

Hozzászólás