Tag Archives: férfi

A családi feladatok ilyen értelmű megosztása azonban még távolról sem vált általánossá. Inkább csak az terjedt el szélesebb körben, hogy bizonyos háztartási munkákat – az összes tennivalók aránytalanul kisebb hányadát – a férj többé-kevésbé rendszeresen ellát. Pl. ő végzi a takarítást vagy ő viszi a mosnivalót a Patyolatba. Az ilyen …

A szülői szerepek cseréje – és megosztása is – a gyakorlatban több gondot okoz, és különösen a férfiaknak megy nehezen. Legalábbis a többségüknek. Hagyományos neveltetésük következtében ugyanis „nincs érzékük” a gyermekgondozáshoz, főleg a szeretetet nyíltan kimutató, „anyás” magatartáshoz. Pedig nemcsak az anyák munkába állása, de a gyermeknevelés érdeke is elengedhetetlenné …

A foglalkozási vagy kenyérkereső szerepek cseréje nálunk meglehetősen ritka, aminek két fő oka van. Az egyik, hogy általában a nők is kereső foglalkozást folytatnak, a másik, hogy a házastársak eltérő foglalkozása esetén a szakképzettség hiánya eleve lehetetlenné teszi a cserét. Olyasmiről is csak elvétve lehet hallani, hogy egy férj marad …

Az utódnemzés és a gyermeknevelés a házasság legősibb és a társadalom számára ma is nélkülözhetetlen funkciói közé tartozik. A közfelfogás sikertelennek, csökkent értékűnek tartja azt a házasságot, amelyben nem született gyermek, s a joggyakorlat a legtöbb országban válóokként fogadja el a gyermektelenséget. Bár a korszerű szemlélet már nem tekinti a …

A házasság funkcióinak napjainkban kibontakozó megváltozása a gyermekvállalást és a szülő gyermek viszonyt egyaránt mélyen érinti. A házasság személyiségfejlesztő funkciójának el

A statisztikai adatok egybehangzóan bizonyítják, hogy a szülővé válás tudatos igénye ma is elég általános a házasodási korba lépő fiatalok körében. Az általam (1970-75-ben, két felmérés során) megkérdezett, több mint ezer főiskolás és egyetemista közül a férfiak 56-72%-a és a nők 75-80%-a a legfőbb életcéljai között említette a saját gyermekek …

A hagyományos házasságban a szexuális funkció elsődlegesen a gyermeknemzés szolgálatában állt, a házasság fő célját éppen az utódok – a törvényes örökösök – létrehozásában l

A gazdasági, szexuális és kulturális szabadság – s ezzel együtt az egyenrangúság- megteremtése nem történik máról holnapra. Mindig van egy hosszabb-rövidebb átmeneti periódus, amikor komoly nehézségek jelentkezhetnek, súrlódások támadhatnak, visszaesések és kudarcok fékezik az előrehaladást. Egy ideig még mindkét fél könnyen visszacsúszik a régi, hagyományos szerepkörbe, vagy öntudatlanul is megkísérli …

A szocialista országokban – így hazánkban is – a férfiak és nők egyenjogúságát az ország alaptörvénye, az alkotmány biztosítja. Ez jelentős előrelépés a múlthoz képest, és kedvező feltételeket teremt a nők minden irányú, teljes felszabadulásához. Az egyenjogúság azonban nem jelenti azt, hogy a nők az élet minden területén egy csapásra …

A mélyen gyökerező előítélet ellenére a hagyományos értelemben vett férfiasság vagy nőiesség nem születik velünk. Biológiai tényezők nem indokolják eléggé a meglevő nemi szerepk