Tag Archives: fizika

Ideálisnak nevezzük a gázt, ha a molekulák között fellépő erők és a molekulák saját térfogata elhanyagolható! Ez a felismerés a gőzgép kifejlesztésének egyik előfeltétele volt. Thomas Savery és Denis Papin kísérleteinek eredményeképpen a XVII. század második felére elkészült Thomas Newcomen szerkesztésében az első használható légköri dugattyús gőzgép (1711), Ivan Polzunov …

Guericke szellemi tevékenységét csak akkor értékelhetjük igazán, ha figyelembe vesszük, hogy akkoriban az emberek számára a levegő létezése teljesen újszerű és meglepő gondolat volt ! A megerősödő polgárság már nem érhette be a pusztán gondolati elmélkedéssel, a megmerevedett szobatudomány spekulációival. A szó legszorosabb értelmében meg akarták érteni a világot, szilárd, …

Guericke kísérletet tesz arra, hogy egy hordót „légüressé” szivattyúzzon. Nevezetes esemény volt, midőn a„magdeburgi féltekéket” bemutatta a regensburgi birodalmi gyűlés előtt. Itt ugyanis már két, egymáshoz jól illeszkedő réz félgömböt használt, és kiszivattyúzta a gömbből a levegőt. Mindkét félgömbhöz nyolc-nyolc lovat fogtak be, s azok mégsem tudták szétrántani a félgömböket, …

Otto von Guericke (1602-1686) magdeburgi polgárcsaládból származott, Jénában jogi tanulmányokat folytatott, majd az akkori Európa legmodernebb egyetemén, Leidenben (Hollandia) katonai erődítéstant tanult, amihez matematikai, mechanikai, építészeti szaktárgyak is tartoztak. Magdeburg tanácsosaként (1626-tól) átélte, hogy 1631-ben szülővárosát a császári csapatok csaknem teljesen lerombolták. Ezután Guericke városépítészként tevékenykedett. Újjáépítette Magdeburgot, és a …

Torricelli vallásos ember volt – később meg is írta művét Gondolatok a hitről címmel -, de kutatásvágya erősebbnek bizonyult. 1644-ben támadt az a kitűnő ötlete, hogy víz helyett körülbelül tizenháromszor nehezebb higanyt használjon; feltételezte, hogy a folyadékoszlop ebben az esetben tizenharmad olyan magas lesz, mint a vízoszlop hossza lenne, és …

Az atomok és a vákuum Descartes számára elképzelhetetlenek voltak. Descartes sokat foglalkozott a geometriai optikával, és az analitikus geometria felhasználásával megtalálta a fénysugarak töréstörvényét. Gépet szerkesztett a parabolalencsék csiszolására, és feltételezhetően ő mutatta ki elsőként a mágneses tér erővonalait vasreszelék segítségével. Az ókor számtalan természetbúvárához hasonlóan, ő is csak a …

Az egyház minden eszközzel megpróbálta megakadályozni az új, haladó tudományok, a filozófia fejlődését. Az egyre jobban megerősödő polgárság azonban – amely megingatta a feudalizmus alapjait – utat nyitott az új világnézet előtt. Egyik jellegzetes képviselőjük Francis Bacon (1561-1626) angol filozófus, a materializmus tulajdonképpeni megalapítója volt. Azt tartotta, hogy minden tudománynak …

Kepler több művet jelentetett meg. Közülük három külön említést érdemel. Ezek : Mysterium cosmographicum (A világ leírásának titka), Astronomia nova (Új csillagászat) és a Harmonices mundi (A világ harmóniájáról). Az Astronomia nova című művében nyilvánosságra hozta Tycho Brahe óriási táblázatait, amelyekből az általa felismert két természettörvényre következtetett. Említésre méltó alkotások …

Johannes Kepler (1571-1630) megállapította, hogy a bolygók keringési sebessége annál nagyobb, minél közelebb vannak a Naphoz (perihélium), és annál kisebb, minél távolabb keringenek a Naptól (aphélium). A bolygók sebessége és a Naptól mért távolság összefüggését adja meg Kepler 2. törvénye az egyes bolygópályák pontjaira vonatkozóan. A törvény így hangzik: „A …

Kepler(1571-1630) mély vallásossága következtében a természet kutatását a Teremtő műve iránti szolgálatnak fogta fel; a kutatás szerinte nem más, mint mindannak megértése és hirdetése, amit Isten rendként a természetben alkotott. Azt hitte, hogy a geometriában megtalálta azokat a kicsi, kiemelkedő számarányokat, amelyeket Isten a világ teremtésekor építőkövekként használt fel. Ezeket …