LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Guericke kísérletet tesz arra, hogy egy hordót „légüressé” szivattyúzzon.
Nevezetes esemény volt, midőn a„magdeburgi féltekéket” bemutatta a regensburgi birodalmi gyűlés előtt. Itt ugyanis már két, egymáshoz jól illeszkedő réz félgömböt használt, és kiszivattyúzta a gömbből a levegőt. Mindkét félgömbhöz nyolc-nyolc lovat fogtak be, s azok mégsem tudták szétrántani a félgömböket, legyőzni a gömbre ható légnyomást. Tudjuk, hogy csak nyolc ló volt hatékony, a másik nyolc csupán az ellenerőt szolgáltatta.
Másik kísérletnél Guericke megmérte egy üveggömb súlyát, kiszivattyúzta belőle a levegőt, és súlycsökkenést észlelt. A
különbözet a kiszivattyúzott levegő súlya volt. Háza Nettel-féle barométer falánál körülbelül tíz méter hosszú üvegcsőbe vizet szivattyúzott fel, majd felül lezárta; ezzel a víz-barométerrel figyelte a levegő nyomásváltozását, és ebből megpróbálta előre jelezni az időjárás alakulását. A légüres térrel végrehajtott számtalan kísérlete során többek között azt is megállapította, hogy a vákuumban a víz nagy erővel csapódik a falra („vízkalapács”), és hogy a hang a vákuumban nem terjed.
Guericke 1672-ben könyvet írt legjelentősebb kísérleteiről és eredményeiről Az új magdeburgi kísérletek a légüres térrel címmel.
Néhány mondatot idézünk a műből:
„A levegő egy bizonyos anyagszerű valami. Habár minden légneműben van valami anyagi, ami igen ritka, képes kitágulni és kiterjedni. A természet nem iszonyodik a légüres tértől, helyébe a környező levegő nyomását kell tennünk. A levegő azzal a tulajdonsággal is rendelkezik, hogy nagy nyomás hatására egyre jobban összesűrűsödik (összenyomódik), vagy ha nagyobb tér áll rendelkezésre, kitágul. A levegő a hő hatására kiterjed, de kisebb vagy nagyobb hő leadása által sűrűsége nagyobb lesz, aminek következtében kisebb teret tölt ki.”
