Kezdőlap / Tag Archives: gáz

Tag Archives: gáz

Új Naprendszerek

Az első, Naphoz hasonló csillagok körül talált exobolygók meglehetősen szokatlannak tűntek: nagy tömegű gázóriások, rövid keringési idővel, vagyis nagyon közel a csillagukhoz, esetleg erősen elnyúlt. ellipszis alakú pályákon. A felfedezés meglepte a csillagászokat, mert az addigi elméleteik szerint a bolygókat létrehozó porkorongokból a Naprendszerhez hasonló rendszereknek kellene létrejönniük, vagyis a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Rák-köd

A Szung dinasztia uralkodása idején, 1054 nyarán a kínai csillagászok feljegyezték, hogy a mai Bika csillagképben egy csillag hírtelen olyan fényes lett, mint a telihold. Vörös-fehér “vendégcsillagként” írták le, és két éven keresztül tudták megfigyelni, mire lassan elhalványodott. Feljegyzéseik szerint több mint három hétig még a nappali égen is látható …

Érdekel a cikk folytatása? »

Fehér törpék

A csillagok fejlődésének végállomásaként különböző égitestek jöhetnek létre, amelyek a Tejútrendszer legfurcsább objektumai közé tartoznak. A csillag sorsát a tömegük szabja meg, a kisebb tömegű csillagok fehér törpévé, a nagyobbak fekete lyukká válnak, amelyekből még a fény sem tud kiszabadulni. A középutat a neutroncsillagok jelentik, ezek közé tartoznak a sebesen …

Érdekel a cikk folytatása? »

Homokóra-köd

A Homokóra-köd meglepő és jellegzetes alakja láttán a csillagászok sokat vitáztak a kialakulásáról. Az egyik elképzelés szerint az öregedő, közepes tömegű csillag elkezdett vörös óriássá felfújódni, miközben a kiszabaduló gáz és por a csillag egyenlítőjét körülvevő övben gyűlt össze. Amikor a kidobott gáz mennyisége tovább nőtt, az öv összeszorította a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Csiga-köd

A Csiga-köd a Naphoz legközelebbi planetáris köd, tényleges távolságát azonban nem ismerjük, mert különböző becslések 85 és 650 fényév közötti eredményeket adnak. Azért nevezik Csiga ködnek, mert a Földről nézve a csillag ledobott, külső gázrétegei olyannak látszanak, mintha egy spirált a hossztengelye mentén néznénk. Az ismert planetáris ködök közül az …

Érdekel a cikk folytatása? »

V838 Monocerotis

A V838 Monocerotis, amelyet 2002 január 6-án egy amatőr csillagász fedezett fel, az égbolt egyik legérdekesebb csillaga. Pontos természetét még nem teljesen rétjük, de a csillagászok úgy vélik, hogy a közelmúltban mutatott viselkedése szerint éppen elfejlődött a fősorozatról, és elindult a vörös óriás állapot felé. Jól lehet, ez az átalakulás …

Érdekel a cikk folytatása? »

Planetáris ködök

A planetáris ködök a csillagok által ledobott, forró, világító burkok. Az objektumokat William Herschel 1785-ben nevezte el planetáris ködöknek, mert a 18. századi távcsövekben kicsiny, a bolygókra emlékeztető korongoknak látszottak. A világegyetem legmeghökkentőbb látványt nyújtó objektumai között szép számmal találunk planetáris ködöket, amelyekben a mágneses tér és a kettőscsillagok pálya …

Érdekel a cikk folytatása? »

Öreg csillagok, óriások és szuperóriások

A kis tömegű, sok milliárd évvel ezelőtt keletkezett fősorozati csillagok éppúgy öreg csillagoknak tekinthetők, mint azok a nagy tömegű csillagok, amelyek rövidesen szupernóvaként fel fognak robbanni, jóllehet még egymillió évet sem éltek. Nagyszerű látványt nyújtanak a haldokló öreg csillagok. Amikor egy csillag magjában elfogy a hidrogén, akkor a hidrogén égése …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az Orion-köd

Az éjszakai égbolt leghíresebb és legfényesebb köde, az Orion-köd szabad szemmel is könnyűszerrel megpillantható, vöröses színű, elmosódott foltként az Orion öve alatt. A Földhöz legközelebbi emissziós ködöt alaposan tanulmányozták a csillagászok. A köd valódi átmérője mintegy 30 fényév, látszó átmérője pedig négyszerese a teliholdénak. Mindamellett, ez a köd csak kicsiny …

Érdekel a cikk folytatása? »

Csillagbölcsők – Ahol a csillagok születnek

A csillagok a hideg és sűrű csillagközi felhők gravitációs összeomlása révén keletkeznek. Ezek a felhők főként molekuláris hidrogénből állnak. A nagyobb felhők összehúzódásuk közben feldarabolódnak (fragmentálódnak), így kezdetben egymás közelében tartózkodó, egymás testvéreinek tekinthető protocsillagok alakulnak ki. Némelyek olyan közel vannak egymáshoz, hogy a gravitáció egymáshoz köti őket. Az összehúzódás …

Érdekel a cikk folytatása? »