Kezdőlap / Tudomány / Fehér törpék

Fehér törpék

A csillagok fejlődésének végállomásaként különböző égitestek jöhetnek létre, amelyek a Tejútrendszer legfurcsább objektumai közé tartoznak. A csillag sorsát a tömegük szabja meg, a kisebb tömegű csillagok fehér törpévé, a nagyobbak fekete lyukká válnak, amelyekből még a fény sem tud kiszabadulni. A középutat a neutroncsillagok jelentik, ezek közé tartoznak a sebesen pörgő pulzárok is.
Amikor egy csillag belsejében a nukleáris reakciók összes üzemanyaga elfogyott, a csillag maradványa elkezd összeomlani, mert belső nyomása már nem képes ellenállni a gravitációnak. A körülbelül nyolc naptömegnél kisebb csillagok a tömegük akár 90 százalékát is elveszíthetik csillagszél formájában, a ledobott anyagból planetáris köd jön létre. Ha a csillag maradványa kisebb 1,4 naptömegnél (az úgynevezett Chandrasekhar-határnál), akkor a csillag fehér törpévé válik. A fehér törpék belsejében az ún. elektron degenerációs nyomás, vagyis a csillagok magjában található elektronok közötti elektrosztatikus tolóerő tart egyensúlyt a gravitációval. A nagyobb tömegű csillagok kisebb méretűre, ezért nagyobb sűrűségűre zsugorodnak össze. Az elsőként felfedezett fehér törpe a Szíriusz B volt, ennek körülbelül akkora a tömege mint a Napé, ám sugara mindössze kétszerese a Földének. Bár kezdetben a fehér törpék felszíni hőmérséklete 100 000 °C körüli, sok százmillió év alatt fokozatosan teljesen kihűlnek és hideg, fekete törpékké válnak.
A Tejútrendszer központi vidékéről készített mintegy 900 fényév átmérőjű területet átfogó röntgenmozaikon fehér törpék, neutroncsillagok és fekete lyukak százai tűnnek fel. Ezek az égitestek a csillagközi gáz forrón izzó ködébe ágyazódnak be.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

A kullancsról

A kullancsnak szerte a világon közel 800 faját ismerjük. Kis hazánkban eddig 42 féle fordult …

Hozzászólás